David Cameron az elmúlt hónapokban több fővárosba is ellátogatott, hogy kollégáival ismertesse az unió reformjára vonatkozó brit elképzeléseket. Nagy-Britanniában ugyanis legkésőbb 2017 végén népszavazást tartanak arról, hogy az ország tagja maradjon-e az EU-nak. A referendum előtt azonban a brit kormányfő meg szeretné változtatni az EU és Nagy-Britannia viszonyrendszerét úgy, hogy Brüsszelnek kevesebb beleszólási lehetősége legyen a brit belügyekbe.
Gálik Zoltán szerint Magyarország többek között támogathatja azt a brit reformjavaslatot, hogy valamilyen módon változtassák meg az egyre szorosabb európai integráció alapelvét, vagy legalábbis Nagy-Britanniára ne vonatkozzon az integráció szorosabbra vonásának szerződéses kötelezettsége. A Corvinus Egyetem docense szerint ennek az alapelvnek a módosítására kicsi az esély, de e törekvésében Magyarország támogatja Nagy-Britanniát. Abban szintén budapesti támogatásra lelhet London, hogy a jövőben az eurózóna tagországai között megvalósuló gazdasági kormányzás kialakításáról szóló intézkedéseket, amelyek az egységes európai piac vívmányait érintik, ne az euróövezeten kívüli államok igényeinek figyelembevétele nélkül hozzák meg. Ez a brit javaslat mind a tíz eurózónán kívül országnak jó, hangsúlyozta Gálik Zoltán. Orbán Viktor minden bizonnyal abban is egyetért David Cameronnal, hogy az unió hatékonyabbá, versenyképesebbé tétele érdekében csökkenteni kell a brüsszeli bürokráciát. Az egyik legfontosabb londoni követelés a nemzeti parlamentek nagyobb beleszólási lehetősége az európai döntéshozatali folyamatokba. A külpolitikai szakértő szerint azonban az uniós szerződések alapvető módosítása nélkül ezt borzasztó nehéz lesz véghezvinni a brit miniszterelnöknek. Magyarország részéről ebben a kérdésben támogató nyilatkozat várható.
Az egyik legkényesebb téma pedig a Nagy-Britanniában munkát vállaló, EU-társállamokból érkezők szociális juttatásainak megnyirbálása. David Cameron azt szeretné elérni, hogy négy évig ne részesülhessenek bizonyos kedvezményekben az uniós állampolgárok. Gálik Zoltán úgy véli, ezt a követelést nehezen fogadják el a kelet-közép-európai országok, ráadásul az uniós jogszabályokat is módosítani kellene. Ebben David Cameron mindenképpen szeretne valamilyen eredményt elérni, mielőtt a britek a népszavazáson állást foglalnak a brit EU-tagságról, mondta a Corvinus Egyetem docense, aki szerint a brit miniszterelnök mára belátta, hogy német és francia hozzájárulás nélkül óriási változásokat nem tud elérni az EU-n belül, legfeljebb csak London és Brüsszel viszonyában.
A Fidesz válasza a Jobbiknak
A Fidesz szerint a Jobbik az Európai Unióban nem magyar nemzeti érdekeket, hanem idegen hatalmakat szolgál. A kormánypárt ezt arra reagálva közölte tegnap, hogy Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője felszólította Orbán Viktor miniszterelnököt, hogy lépjen szövetségre David Cameronnal Magyarország nemzeti szuverenitásának visszaszerzése érdekében. – A kormány következetesen képviseli a nemzeti érdekeket Brüsszelben, a fejlesztéspolitikában, a gazdasági kérdésekben és a bevándorláspolitikában egyaránt – közölte a Fidesz. A „magát nemzetinek hazudó” Jobbik pedig érintett az unió legsúlyosabb korrupciós botrányában, európai parlamenti képviselőjüket az EU elleni kémkedéssel gyanúsítják – tették hozzá. (MTI)