A hagyományos családmodell védelme érdekében kezdeményezett alkotmánymódosító népszavazást az a szervezet, amelynek kitartása következtében kerül sor a hétvégén a referendumra. Az alkotmánymódosító törvényjavaslat az egyházi támogatást élvező Koalíció a családért nevű ernyőszervezet polgári kezdeményezéseként 2016-ban, – a szükséges félmillió helyett – több mint hárommillió támogató aláírással került a bukaresti parlament elé.
Amennyiben a népszavazás sikeres lesz, abban az esetben úgy pontosítják az alkotmányt, hogy a család „egy férfi és egy nő önkéntes elhatározásával létrehozott házasságon” alapul, meggátolandó az azonos neműek házasságkötésének legalizálását.
A hatályos román alkotmányban, amelynek 48. pontjának 1. bekezdését kívánják módosítani, a nemsemleges „házaspárok” fogalom szerepel.
A püspökök egységesen az igen mellett
A jelenlegi bekezdést – „A család két fél szabad akaratnyilvánításából létrejött házasságra épül” – az alábbiak szerint kívánják módosítani: „A család egy férfi és egy nő szabad akaratnyilvánításából létrejött házasságon, a házastársak egyenlőségén és a szülők azon jogán és kötelezettségén alapul, hogy biztosítsák a gyermekek eltartását, nevelését és oktatását”. Ezzel kizárnák a „fél” kifejezést érintő félreértelmezéseket, meghatározva, hogy csakis egy férfi és egy nő szabad akarattal vállalt szövetségét nevezhetjük házasságnak.
Ez a pontosítás teljes összhangban van a Szentírás tanításával, nemzeti örökségünk szellemével, és ezért a katolikus egyház mindvégig kiállt a keresztény hívek és országunk állampolgárai részéről érkező kezdeményezés mellett – szögezte le a Romániai Püspöki Konferencia, csíksomlyói ülésük után.
A püspökök, egészen pontosan Románia minden római és görögkatolikus püspöke arra bátorítanak mindenkit, hogy egyrészt beszéljenek magáról a referendumról, buzdítsanak másokat a részvételre, s hogy a népszavazáson támogassák az alkotmány módosítását.
keresztényként nem mondhatunk le a házasság bemutatásáról azért, hogy divatosak legyünk
Böcskei László nagyváradi római katolikus megyéspüspök bátorságra intett, hogy ki-ki merje vállalni a hagyományos családmodell melletti elkötelezettségét. Ferenc pápa két évvel ezelőtti Amoris laetitia kezdetű állásfoglalásából idézte: „keresztényként nem mondhatunk le a házasság bemutatásáról azért, hogy ne sértsük a jelenkori érzékenységet, hogy divatosak legyünk, vagy hogy az erkölcsi és emberi romlás láttán el ne fogjon a kisebbrendűségi érzés”.
Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) püspöke a házasság bibliai alapjaira utalva arra buzdított, hogy ki-ki vegyen részt és szavazzon igennel a hét végi népszavazáson, és vigyen magával még tíz embert. „Ha lehet Magyarországon miért ne lehetne nálunk is megtenni mindazt, amit a családért meg kell tenni” – fogalmazott a püspök.
Szabó Ödön, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Bihar megyei szervezetének ügyvezető elnöke elmondta: az RMDSZ részvételre és lelkiismeret szerinti szavazásra buzdított, ő azonban az igen szavazatra biztat. A parlamenti képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy nem kötelező a lakcím szerinti szavazókörben leadni a szavazatot, aki nem tartózkodik otthon, ezt bárhol megteheti.
Európa keleti fele a családtámogatásban látja a megoldást
Soltész Miklós egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért is felelős államtitkár részvételre buzdította a romániai magyarokat. Megemlítette, hogy soha nem látott, történelmi összefogás jött létre a román ortodox, a magyar katolikus és protestáns egyházak között. Hozzátette: az emberi természet része, hogy a házasság férfi és nő önkéntesen létrehozott életközössége. Jó lenne, ha nem is kellene erről szavazni, teljesen természetes lenne – fűzte hozzá.
Soltész Miklós egyértelműsítette: Nem kell a másféle kapcsolatot megbélyegezni, de az nem házasság. Nagyon kevesen vannak, akik azt választják, bár egyre hangosabbak – jegyezte meg.
Szerinte gyávaság a népszavazásról való távolmaradást propagálni. Mindenki vállalja a véleményét. Valószínűleg attól tartanak, hogy kiderül, milyen kevesen vannak – vélekedett. Az államtitkár rámutatott: a demográfiai problémákra eddig kétféle válasz született. Az egyik Észak- és Nyugat-Európában a migráció, ami megbukott. Európa keleti fele ugyanakkor a családtámogatásban látja a megoldást. Erről szól a romániai népszavazás is. A Miniszterelnökség államtitkára a székelyföldi, partiumi, erdélyi és Magyarországon tartózkodó román állampolgársággal rendelkező magyarokat is a népszavazáson való részvételre buzdította.
Fotó: Reuters
Alternatív zenekarral akcióznak a népszavazás ellen
A romániai közbeszédet erősen tematizálta a hétvégi népszavazás, ami természetesen a Facebookra is átterjedt. A közösségi oldalon a profilképre alkalmazott háttereket lehet beállítani a referendum kapcsán. A román zászlós háttér természetesen nem volt túl népszerű a magyarok körében. Azóta újabb háttérképet terjesztenek az otthonmaradást propagáló erők, amely az egyértelműen a hazai balliberális szubkultúrához sorolható Kispál és a Borz zenekar egyik dalából vett idézettel operál: Maradj otthon, nézzél tévét…
A népszavazást egyébként is elszántan támadják a liberális erők, „Homofób referendum készül”, „Történetének leghülyébb népszavazására készül Románia” – ilyen és ehhez hasonló címekkel számolnak be róla médiában.
Már a magyar alkotmányban is azt kifogásolják, hogy egyáltalán mer beszélni a családról
Korábban, és nem konkrétan a népszavazás apropóján született az az írás, amelyet témához kapcsolódóan jegyzett még 2011-ben, vagyis a családok évében Márfi Gyula veszprémi érsek.
„A család szentsége fejeződik ki abban is, hogy az első két személyt „Atyának” és „Fiúnak” nevezzük, illetve, hogy a férj-feleség kapcsolat alkalmas Krisztus és az Egyház szeretetkapcsolatának felidézésére. (vö. Ef 5, 25-33) A Biblia egészének szilárd tanítása, hogy szent az élet, és szent az élet forrása, illetve felnövekedésének helyszíne, a család. Ezért a keresztény embernek kötelessége támogatni a családokat. Ez a kötelesség vonatkozik a cölibátusban élő hívekre, így a papokra és szerzetesekre is. Ez a támogatás annál is fontosabb, mivel napjainkban rengeteg támadás éri a családot. Sokan még az új magyar alkotmányban is azt kifogásolják, hogy egyáltalán mer beszélni a családról, mint a társadalom alapjáról, és a családról beszélve meghatározónak tekinti a férfi és nő szeretetkapcsolatát. Vannak, akik egyenesen „múltba révedésnek” minősítik a család emlegetését. Az igazság ezzel szemben az, hogy a család erősítése nem múltba révedés, hanem a jövő építése” – írta Márfi Gyula.
A népszavazás menete
A szombaton és vasárnap megrendezendő kétnapos alkotmánymódosító népszavazáson csaknem 19 millió választópolgár vehet részt. A román parlament mindkét házában a törvényhozók több mint háromnegyede (kétharmad is elegendő lett volna) megszavazta a tervezetet, az alkotmánymódosítás a választói megerősítésen múlik. A szavazólapokon nem szerepel majd szövegszerűen a család új meghatározása, hanem arra a kérdésre kell majd igennel vagy nemmel voksolniuk a választóknak, hogy „egyetért-e az alkotmánymódosító törvénnyel abban a formában, ahogy azt elfogadta a parlament?”. A népszavazáson a választók abban a szavazókörben adhatják le voksukat, ahol – lakhelyük alapján – a választói névjegyzékben szerepelnek. Akik viszont más településen lesznek a hét végén, bármelyik szavazókörben feliratkozhatnak a pótlistára és leadhatják voksukat. Belföldön 18.662 szavazókörbe várják a választókat. Magyarországon a román nagykövetségen (Budapest, Thököly út 72.), valamint Románia gyulai (Munkácsy u. 12.) és szegedi (Kelemen László u.5.) főkonzulátusán alakítanak ki egy-egy szavazókört. Romániában a választói névjegyzékben szereplők több mint 30 százalékának a részvétele szükséges ahhoz, hogy egy referendum érvényes legyen, ugyanakkor egy népszavazás csak akkor tekinthető eredményesnek, ha a feltett kérdésre a választói névjegyzékben szereplő polgárok több mint 25 százaléka igennel voksol. Ebben az esetben 5 millió 685 ezer főnek kell szavaznia, s 4 millió 738 ezer igen szavazat mellett lehet majd eredményesnek tekinteni a népszavazást.
