Szerbia-szerte 76 sajtóorgánumot érint a rendelkezés. A privatizációs ügynökség felhívását követően több mint harminc esetben sikerült vevőt találni. A tavaly elfogadott tájékoztatási törvény kimondja, hogy az új tulajdonos öt évig nem bocsáthatja el a dolgozókat, valamint a rádió- és tévéállomások esetében nem változtathatja meg a műsorrács szerkezetét, illetve – ami a magyar nyelven működő médiumok esetében fontos – a műsor nyelvét sem. Az ügynökség a napokban végzésben értesíti majd az érintett sajtóorgánumok vezetőit a további eljárás menetéről. Mivel korábban nem a mostani törvények alapján jártak el, ezután fog kiderülni, hogy a gyakorlatban hogyan valósulnak meg az állami médiumok kötelező magánosítására vonatkozó előírások. Sokan úgy magyarázzák a törvényt, hogy a határidő lényegében csak arra vonatkozik: a továbbiakban már nem pénzelhetők közvetlen állami forrásokból a sajtóorgánumok Szerbiában.
A korábban már többször kitolt határidő lejárta több olyan elektronikus médiumot érint, amely magyar nyelven, vagy többnyelvűként magyarul is sugároz. Ezekre is vonatkozik ugyanis a kötelező magánosítás. Kérdés, hogy egy ilyen tulajdonosváltást követően milyen forrásokból tudnák fenntartani a médiumot. Amíg ugyanis a gazdagabb országok gyakorlata azt mutatja, hogy a lokális médiumok is képesek magukat a reklámokból és más szolgáltatásokból származó bevételekből eltartani, Szerbiában az általánosan rossz gazdasági környezet ezt nem teszi lehetővé. Különösen érinti ez a magyar nyelvű médiumokat, esetükben ugyanis a célközönség eleve korlátozott.
A határidő lejárta előtt komoly vitákat váltott ki a 47 évvel ezelőtt alapított Szabadkai Rádió sorsa. A médium megvétele iránt nem volt érdeklődő. A szerb, magyar és horvát nyelven is működő rádió külön hullámhosszon sugárzott magyar adást 6 és 20 óra között, noha valójában egyetlen hullámhosszal rendelkezett. Ez úgy volt lehetséges, hogy a 89,6 MHz-es hullámhosszt úgymond kölcsönkapta a Vajdasági RTV-től, amely viszont november 1-jétől lemondta az együttműködést. November elsejétől azonban ezen a frekvencián a Pannon RTV munkatársai és a Szabadkai Rádió magyar újságíróinak egy része folytatja a műsorok készítését és sugárzását. Az új szerkesztőség tagjai vasárnap reggel már Szabadkai Magyar Rádió néven mutatkoztak be.
A további jelentősebb, magyarul is sugárzó médiumok közül a Topolyai Tájékoztatási Közvállalat a Régió Rádiót és az Express Channel kábeltelevíziót működteti. A magánosítás második körében egy potenciális vevő nyújtotta be ajánlatát. Egyelőre azonban a privatizációs ügynökség még nem írta alá a vagyon eladásáról szóló szerződést az új tulajdonossal. A médiaház a 107,9 Mhz-en teljes jogú frekvenciával rendelkezik, így folytatja működését, az ügynökség döntésére várva. Megszűnhet viszont a 44 éves Zombori Rádió. A 97,5 MHz-en regionális frekvenciával rendelkező médiaház alapítása óta szerb és magyar műsorokat sugároz. 2007-ben egyszer már privatizálták, de az új tulajdonos nem teljesítette szerződéses kötelezettségeit, ezért az ügynökség visszavette a részvényeket. Azóta zajlik az agónia, mára a rádió adóssága meghaladja a részvénytársaság becsült értékét, így meg sem próbálták eladni.
A Vajdaságban a többi magyarul is sugárzó rádió esete is mind kifejezetten egyedi. A Temerini Rádió magánosításának folyamatát elmulasztották elindítani, holott ez törvényes kötelezettség lett volna. A hódsági, nagykikindai és kúlai rádiók esete is önmagában specifikus, szinte lehetetlen megjósolni, milyen jövő várhat rájuk.