Az M1 aktuális csatornának nyilatkozva a külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy a nemrég hatályba lépett ukrán oktatási törvény alapvetően sérti a társulási megállapodást, az Európai Unió pedig nem hunyhat szemet efelett. Szijjártó Péter közölte, az Európai Unió hallgat az oktatási törvénnyel kapcsolatban, pedig acélosabb reakciót várt volna tőle, hiszen saját tagállamait előszeretettel bírálja a demokratikus értékek állítólagos megsértése miatt. A magyar diplomácia vezetője felháborítónak nevezte, hogy az Egyesült Államok kijevi nagykövetsége üdvözölte az oktatási törvényt.
Szijjártó Péter szerint ezért elsősorban európai fórumokon kell növelni a nemzetközi nyomást Ukrajnán. A miniszter úgy vélte, hogy a kijevi jogszabály az oktatás szempontjából rosszabb helyzetet teremt az Ukrajnában élő magyarok és más kisebbségek számára, mint amilyen a Szovjetunióban volt. Emlékeztetett, a magyarok a diploma megszerzéséig magyarul tanulhattak, az új intézkedések alapján már csak tízéves korukig. A törvény súlyosan sérti a kisebbségek már megszerzett jogait, Ukrajna ráadásul minden nemzetközi kötelezettségét megszegte – hangsúlyozta a miniszter, aki többek között a törvényt elítélő Hennagyij Moszkallal, Kárpátalja kormányzójával is tárgyalt hétfőn.
Magyar indítvány alapján sürgősségi politikai vitát tart az ukrán oktatási törvény kapcsán kialakult helyzetről az Európa Tanács parlamenti közgyűlése – ezt Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke mondta tegnap az MTI-nek. Mint fogalmazott, a csütörtöki vitára úgy kerül sor, hogy a közgyűlés merőben szokatlan eljárásnak tartja Ukrajna részéről, hogy a vitatott ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban csak Petro Porosenko ukrán elnök jóváhagyását követően fordultak a Velencei Bizottsághoz annak álláspontja kialakításáért. Magyarország úgy gondolja, Ukrajnának elemi érdeke, hogy a belső stabilitás megteremtése miatt tiszteletben tartsa az emberi jogokat és a területén élő nemzeti kisebbségek alapvető jogait – húzta alá.
Ismeretes, az ukrán parlament által szeptember 5-én elfogadott és nemrég hatályba lépett törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikke több ország, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország heves tiltakozását váltotta ki. A jogszabály ezen része – amely egyébként 2020 szeptemberétől lép életbe – kimondja: a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása – az ukrán mellett – csak az óvodában és az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban, így az 5. osztálytól felfelé, az anyanyelvi tárgyak kivételével, minden tantárgyat ukránul oktatnak majd.
A Hvg.hu-nak adott hétfői interjúban Ljubov Nepop budapesti ukrán nagykövet közölte, nincs arról szó, hogy ez a törvény bármely kisebbség ellen irányulna, de – ismerte be – az orosz ajkú kisebbség védelmét ürügyként kihasználva indította el Oroszország a Krím bekebelezését, és folytat jelenleg háborút Kelet-Ukrajnában. – Az ukrán nyelv állami státusának megerősödése ezért nemzetbiztonsági kérdés Ukrajnának, mivel az ukrán államnyelvnek be kell töltenie az egyesítő tényező szerepét, amit korábban sajnos nem tudott megtenni – mondta.