Karácsony előtt néhány nappal mutatkozott be Csíkszeredában az új főkonzul. A marosvásárhelyi születésű diplomata optimistán nyilatkozott a Magyar Időknek a magyar–román kapcsolatokról. Szerinte olvad a jég a kétoldalú viszonyban.
– Februárban a román külügyminiszter előadást tartott a magyar nagyköveti értekezleten, Budapesten, augusztus végén Szijjártó Péter ugyanezt megtette Bukarestben, az év folyamán pedig több bilaterális találkozót bonyolítottak le. Bizonyos területeken vannak biztató előrelépések, azon kell dolgoznunk, hogy a nehéznek ígérkező 2018-as évben ez folytatódjon vagy legalább a jelenlegi szinten megmaradjon – fogalmazott Tóth László. Emlékeztetett arra, hogy Románia Magyarország hetedik legfontosabb kereskedelmi partnere, az export célországok rangsorában a második helyen áll.
Tóth László történelmi lépésnek tekinti a határon túliak honosítását
– Nem véletlenül hívják a magyar külügyminisztériumot Külgazdasági és Külügyminisztériumnak: minden magyar külképviseletnek, így a főkonzulátusnak is kiemelt feladata a magyar külgazdaság támogatása. A magam részéről mindent meg fogok tenni ennek érdekében, a konzuli kerülethez tartozó székely megyéken túl e tekintetben nagy potenciált látok a szintén odatartozó négy moldvai megyében is – hangsúlyozta a főkonzul.
A diplomatát az egymilliomodik külhoni magyar állampolgár eskütétele kapcsán a kedvezményes honosításról is kérdeztük. Szerinte ez egy sikertörténet, amelynek jelentőségét abban látja, hogy a közjogi egyesítésen túl gyógyírt jelent egy olyan lélektani sérelemre, amely miatt a XX. században sokat szenvedett a Kárpát-medencei magyarság.
– Újra egybekovácsolta a nemzetet, közösen dönthetünk és közösen viselhetjük döntéseink következményeit. A kedvezményes honosítás lehetőségének megteremtése óriási dolog, amelyet minden túlzás nélkül történelminek nevezhetünk – mondta az erdélyi származású Tóth László, aki újabb mérföldkőnek nevezte a nemzet közjogi egyesítésének folyamatában, hogy január elsejétől a külhoni, így az Erdélyben élő magyar állampolgárok is igényelhetik a csíkszeredai főkonzulátus székhelyén a fiatalok életkezdési támogatását, ismertebb nevén a babakötvényt, illetve az anyasági támogatást. A támogatás folyósításának feltétele a születés magyarországi anyakönyvezése.
Gyurcsány Ferenc nemrég kampányba kezdett a külhoni magyar állampolgárok szavazati jogának megvonásáért. A felvetés felháborodást keltett Erdélyben, ahol zajlik a regisztráció a jövő tavasszal esedékes magyar parlamenti választásokon való részvételre.
– Az erdélyiek felháborodása jogos, Gyurcsány Ferenc megosztásra épülő politikája méltatlan a magyar emberekhez, a magyar közélethez, a magyar Országgyűléshez. Az egész kezdeményezés ezer sebből vérzik, hogy csak a legszembetűnőbbet említsem: a magát a demokrácia élharcosának beállító Gyurcsány Ferenc egy szerzett jog elvételének szorgalmazójaként az alkotmányos demokrácia egyik alapelvét sértené meg.
A magyar emberek bölcsességének hála, messze áll attól, hogy ezt megtehesse, és biztos vagyok abban, hogy bár cselekedetét a rövid távú politikai haszonszerzés motiválta, számításai nem válnak valóra, és a jövőben sem lesz rá alkalma – nyilatkozta a főkonzul, aki bizakodó a választási regisztrációt illetően, és arra számít, hogy sokkal több levélszavazat lesz 2018 áprilisában, mint négy évvel ezelőtt volt.
A diplomata derűlátó a magyar–román viszonyban nagy vihart kavart marosvásárhelyi katolikus iskola ügyével kapcsolatban.
A gimnáziumot különböző adminisztratív hibákra hivatkozva megtámadta a korrupcióellenes ügyészség, s az akció az oktatási intézmény megszűnéséhez vezetett. Jelenleg a román szenátus előtt van az a jogszabálytervezet, amely az újraalapításról szól. A képviselőház már elfogadta a javaslatot.
– Úgy tűnik, a román fél be kívánja tartani ígéreteit. Reméljük, hogy jövő év elején a bukaresti szenátus döntő házként elfogadja majd az iskola alapításáról szóló törvényt, és addig a két ház újra szavaz az oktatási törvény ezt lehetővé tevő módosításáról is. Álláspontunk ebben a kérdésben világos: Magyarország támogatja a helyi magyarság azon törekvését, hogy iskolát alapítson, és ezáltal biztosítva legyen a gyermekeik anyanyelvű oktatása – szögezte le Tóth László.
