Történelmi nap ez, heroikus, gyönyörű, tiszta győzelem – ünnepelte Nicolás Maduro venezuelai elnök saját újraválasztását vasárnap. A szavazáson 8,6 millió ember vett részt az erre jogosult húszmillióból; Maduro a voksok 67 százalékát szerezte meg. A szocialista elnök „tiszta győzelmével” kapcsolatban azonban erősen megoszlanak a vélemények: az ellenzéki jelölt, a 21 százalékot szerzett Henri Falcón új választást követel.
Az elnökválasztásról a legnagyobb ellenzéki koalíciót, a Demokratikus Egység Kerekasztalt (MUD) korábban kizárták, a pártszövetség hónapok óta csalással vádolja a kormányt és a választástól való távolmaradásra szólított fel. Madurót a szavazók megvesztegetésével, illetve megfenyegetésével vádolták, az eredményt elítélte a dél-amerikai és karibi országokat tömörítő Lima-csoport, az Európai Unió és az Egyesült Államok is.
„Minden venezuelai tudja, mi történt ma – írta a Twitter közösségi oldalon Henrique Capriles, aki 2013-ban szoros eredménnyel vesztette el az elnökválasztást Maduróval szemben. – Szeretett Venezuelánknak fel kell szabadulnia, és demokratikus választásokra van szükség, ahol az eredmény tükrözi a lakosság akaratát”
– emelte ki.
A venezuelai vezetést láthatóan nem érdekli a nemzetközi közösség véleménye, pedig minden jel szerint újabb szankciókkal kell szembenéznie az Egyesült Államok, az EU és a szomszédos országok részéről is.
– A gazdasági és szociális helyzet romlani fog. Amennyiben folytatódik ez a gazdaságpolitika, javulásra nem számíthatunk – jelezte William Dávila venezuelai parlamenti képviselő. Elemzők szerint megjósolhatatlan, meddig fokozódhat a kialakult humanitárius krízis. Az olajár esése okozta hiperinfláció, illetve a külföldi szankciók miatti importhiány áldatlan állapotokat szült: az alapvető élelmiszerek hiánya miatt állandóvá vált a bűnözés, a gyógyszerhiánnyal pedig több száz haláleset hozható összefüggésbe.
A venezuelai válság fokozódását a szomszédos országok sem hagyhatják figyelmen kívül. Az utóbbi években a régióban mindennapi jelenséggé váltak az utcán és autóbuszokon kéregető venezuelaiak, és a feketepiacon mindig akad kétségbeesett – sokszor diplomás – venezuelai munkavállaló. A hivatalos adatok szerint 2017–2018-ban Argentínába 82 ezer, Brazíliába ötvenezer, Kolumbiába nyolcszázezer, Chilébe 160 ezer, Peruban közel háromszázezer venezuelai érkezett.
Panamában a helyiek arról beszélnek: mára több az országban a venezuelai bevándorló, mint panamai állampolgár. Kolumbiában csak a múlt héten, a választásokat megelőzően, negyven százalékkal nőtt a venezuelai határátlépők száma, napi 35 ezerről ötvenezerre emelkedett. A chávista vezető újraválasztása ugyanakkor erősítheti a kapcsolatot Kínával, Oroszországgal és az iszlám országokkal is. Az elsődleges nyertese az eredménynek Vlagyimir Putyin orosz elnök, hiszen további hat évre biztosított a befolyása ebbe az Oroszországtól távol eső régióba, írja az El Espectador kolumbiai napilap elemzése.
A nemzetközi porondon jelentkező kritikákat a diktatórikus lépésekkel szemben Maduro úgy állítja be, mintha a forradalmat támadnák David Smilde, Venezuelára specializálódott washingtoni politikai elemző szerint.
– Hasonló helyzetben más vezető már lemondott volna. Maduro azonban a fejébe vette, hogy Chávez rábízta a szocialista forradalmat, amelyet halálig kell védenie – tette hozzá. A venezuelai baloldal azonban a nemzetközi médiát vádolja: szerintük a nyugati tudósítók szándékosan elferdítik a valóságot, hogy lejárassák a számukra nem kedvező szocialista vezetést. Maduro vasárnap újra az ellenfeleivel való párbeszédre szólított fel, amelyet azonban az ellenzék rendszeresen elutasít.