Növekszik a hajón Spanyolországba érkező migránsok száma, jelentette az ENSZ migrációs szervezete. Idén több mint 50 ezer ember szelte át a Földközi-tengert Európa felé, ami kevesebb, mint 2017 azonos időszakában. A spanyoloknál azonban jelentősen fokozódott a bevándorlás. „Spanyolország a legvonzóbb útvonallá vált az afrikai bevándorlók, illetve azok számára, akik ezen a tengeri útvonalon akarnak belépni Európába” – jelentette Joel Millman, a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) szóvivője.
Míg tavaly az első fél évben 6500 ember ért partot Spanyolországban, idén ez a szám 18 ezerre nőtt, csak júniusban 10 ezren érkeztek. A hatalmas ugrás hátterében az áll, hogy a korábbi célpont, Olaszország lezárta a kikötőit a migránsmentő civil szervezetek hajói előtt. Róma tavaly megegyezett Líbiával, hogy támogatást nyújt, amennyiben a líbiai parti őrség visszafordítja a tengeren elinduló csónakokat. Az új olasz kormány pedig teljesen lezárta a határokat, és Madridnak passzolta tovább az elsődleges célpont szerepét, amelyet az új, szocialista spanyol kormány át is vett tőle.
Pedro Sánchez, Spanyolország miniszterelnöke szolidaritást hirdetett, és befogadta a tengeren ragadt Aquarius mentőhajó utasait, hogy elkerülje az emberi tragédiát. Sánchez kormánya számára most láthatólag az első a mentés és az egészség. A vezetés azon dolgozik, hogy egyszerűsítse az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést. A tartományi kormányzatok egy jogszabálytervezetet kaptak kézhez az egészségügyi minisztériumtól, amely szerint az eddigiekkel ellentétben a partot érés pillanatától biztosítanának egészségügyi szolgáltatást a dokumentumokkal nem rendelkezőknek. A tervezet eltörli az egészségügyi kártya használatát, csak azt írja elő, hogy a menedékkérők előzetesen regisztráljanak az önkormányzatnál.
Mindeddig a migránsoknak az érkezés után csak korlátozott hozzáférésük volt az egészségügyi ellátáshoz – 90 napig –, azzal a céllal, hogy megkülönböztessék az átutazókat az ott letelepedőktől. A tervezet szerint a menedékkérők jelentős gyógyszertámogatásban is részesülnének, ami 850 ezer emberrel számolva a spanyol gyógyszerészek szervezete szerint mintegy 78 millió euróba kerülne évente a kormánynak. Az egészségügyi minisztérium szerint azonban mindig olcsóbb megelőző ellátást támogatni, mint a sürgősségit. A szabályozás egyébként megkönnyítené a spanyolok életét is, hiszen az egészségügyi ellátás így nem lenne összekötve a munkavállalással.
A második lépésről azonban még nincs szó Spanyolországban. Korántsem biztos ugyanis, hogy elfogadják a bevándorlók menedékkérelmét, az pedig még kevésbé valószínű, hogy legálisan munkát tudjanak vállalni. A Kongó, Dél-Szudán, Eritrea, Szomália, Afganisztán vagy Szíria földjéről érkezőknél valószínű a menekültstátus megadása, de sokan az illegális megoldást választják az országban maradásra. A spanyol társadalomban élő 4,5 millió külföldi 10 százalékát becsülik illegális bevándorlónak jelenleg, akiknek a nagy része a feketepiacon talál munkát. Ez tovább fokozza a spirált, hiszen a letelepedési engedélyhez – három év ott-tartózkodás mellett – állandó, teljes munkaidős munkaszerződés is szükséges. Márpedig a bevándorlók – az eddigi beszámolók szerint – hamar szembesülnek a magas munkanélküliséggel.
Egy olyan országban, ahol a helyi fiatalok 35 százaléka sem talál munkát, nem lesz egyszerű dolguk.