Alaposan átalakul a francia parlament összetétele: erre lehet számítani a vasárnap kezdődő nemzetgyűlési választások után, amelyeken 577 mandátum sorsa a tét.
Az első fordulóban Emmanuel Macron elnök új, A Köztársaság lendületben elnevezésű pártja, az LREM a szavazatok mintegy 30 százalékára számíthat a felmérések szerint.
Ez is megerősíti: kitart még a lendület, amellyel májusban mintegy 20 millió választópolgár választotta elnökké a párizsi politika legújabb üstökösét. A mandátumbecslések szerint a június 18-i második fordulót követően az elnöki párt a centrista szövetségeseivel együtt akár 415 helyre is számíthat, amely kétharmados többséget is jelentene.
A legnagyobb veszteséget várhatóan a szocialisták és szatellitpártjaik szenvedik majd el: pár tucat képviselővel számolhatnak csak, több száz balközép politikus nézhet más megélhetés után. A francia választási rendszer – amelyben nincsenek pártlisták – a visszaléptetések és átszavazások miatt csalóka képet ad: az LREM, valamint a jobbközép Köztársaságiak bejelentették, hogy a második fordulóra összefognak azon körzetekben, ahol a szélsőjobboldali Nemzeti Front jelöltje állva marad.
A választási rendszer sajátosságaival magyarázható, hogy a Nemzeti Frontnak ugyan 18 százalékos szavazati arányt vetítenek előre – igaz, várhatóan alacsony részvétel mellett –, de ez is csak 5-15 fős frakció alakítására lehet elegendő.
Marine Le Pen, a párt jelöltje az elnökválasztás második fordulójában több mint 10 millió voksot kapott.
A Nemzeti Fronthoz képest valamivel jobb eredményre számíthat a radikális baloldal, szintén elnökjelöltjük, Jean-Luc Mélenchon jó szereplésére alapozva.
Az Engedetlen Franciaország nevű új pártnak is lehet egy-két tucat képviselője. Édouard Philippe miniszterelnök – a brit választások másnapján – mindenesetre óva intett pénteken attól, hogy bárki is készpénznek vegye a felmérések adatait.
– Három hónapja azt mondták nekünk a kommentátorok: ha megválasztják Macront, nem lesz parlamenti többsége. Most meg az ellenkezőjét állítják – nyilatkozta Philippe az Europe 1 rádiónak. Egyben pedig nem zárta ki, hogy kormányátalakításra kerül sor a választási eredmény függvényében. A külföldön élő franciák egyébként már szavaztak, 11 mandátumuk sorsát eldöntve ezzel. Szinte mindenütt Macron szövetségeseit támogatták a legtöbben, így Budapesten is, ahol 425 fő adta le a szavazatát.
Macronnak elsősorban másfél évesre tervezett, munkaügyi és szociális reformcsomagja elfogadásához van szüksége stabil kormánytöbbségre. Ez a tartósan 10 százalék körüli munkanélküliség csökkentését célozza.
Szeptemberben részleges szenátori választásokat is tartanak; a francia felsőházban jelenleg a jobbközépé a legnagyobb frakció.