– Ha meg akarjuk védeni a liberális demokráciákat, tudnunk kell erősnek lenni, és világos szabályokra van szükségünk – ezzel indokolta a francia elnök az álhírek elleni törvényi fellépést, éppen a sajtó képviselőihez intézve újévi üdvözlőszavait. Emmanuel Macron azt mondta: heteken belül kidolgozzák a részleteket, és az újságírókkal is konzultálnak, szem előtt tartva a sajtószabadságot. Tegnap ehhez a párizsi kormányszóvivő annyit tett hozzá, hogy valószínűleg az év vége előtt nyújtják be a jogszabálytervezetet.
Macron szavaiból az derült ki: a törvényi szigorítás, ami újabb jogosítványokat ad a francia médiahatóságnak (CSA), a választási időszakokra és a közösségi médiafelületekre vonatkozik majd. Felfüggeszthetik az álhíreket közlők működését. A szolgáltatóknak átláthatóvá kell tenniük a működésüket, megnevezve, hogy kik finanszírozzák őket. Macron arról is beszélt: a CSA olyan televíziós szolgáltatók destabilizációs törekvései” ellen is fellép, amelyeket idegen államok ellenőriznek vagy befolyásolnak.
Ez – noha az államfő nem mondta ki Oroszország nevét – alig burkolt utalás az RT és a Sputnik Kreml-közeli hírszolgáltatókra, amelyekkel meggyűlt Macron baja a tavalyi elnökválasztási kampány alatt. Macron májusban a hazugságpropaganda szócsöveinek nevezte őket, mégpedig éppen a Versailles-ba látogató Vlagyimir Putyin elnök balján. Macron kioktatta az RT riporterét, aki egyébként Szíriáról kérdezte.
A francia elnök elmondta neki: méltatlannak találta, hogy ezek a sajtóorgánumok tudósíthassanak a kampányáról, ezért kitiltotta őket a kampányközpontjából. Fő választási ellenfele, Marine Le Pen, a szélsőjobboldali Nemzeti Front elnöke eközben számos ismert nyugati médiaszolgáltatót tiltott ki, szintén elfogultságra és hazugságok terjesztésére hivatkozva. Sajtóhírek szerint csak a Facebook 30 ezer, manipulatívnak tartott profilt szüntetett meg Franciaországban a választási kampány idején, hamis hírek terjesztése miatt. Az álhírellenes törvény első éles bevetése a 2019-es uniós választási kampány idején lehet.