A párizsi és brüsszeli merényletek alkalmával láthattuk, a dzsihadista hálózatok milyen hatékonysággal hajtanak végre Nyugat-ellenes akciókat. A molenbeeki terroristák szervezett, szinte egész Európára kiterjedő hálózatot működtettek, az európai nyitott határok miatt pedig szabadon jártak Szíria és a kontinens között.

Világszerte megemlékeztek a floridai mészárlás áldozatairól
A kalifátus egyik katonájának kikiáltott Omar Mateen feltehetőleg nem állt közvetlen kapcsolatban az Iszlám Állammal, mielőtt vérfürdőt rendezett a Pulse nevű melegbárban. „Még mindig nem világos, hogy voltak-e ISIS-kapcsolatai, de valószínűleg nem. Egy magányos farkas, aki hűséget esküszik az Iszlám Államnak, ők pedig learatják a babérokat” – nyilatkozta az amerikai Slate magazinnak Jeffrey Simon. A Kaliforniai Egyetem oktatója szerint az Iszlám Állam tökéletesre fejlesztette az internethasználatot, tömegeket szólít meg, akik a világhálón könnyen megismerkedhetnek a terrorista taktikákkal. Simon állítja: a magányos farkasok sokkal veszélyesebbek a szervezett hálózatoknál, hiszen esetükben nincs felsőbb parancs, azt a tervet viszik véghez, amihez épp kedvük van.
A magányos dzsihadista receptje gyakran tartalmaz magánéleti problémákat, mentális zavart vagy beilleszkedésre való képtelenséget. Egyelőre rejtély, az afganisztáni származású Mateen esetében mi váltotta ki a tömeggyilkosságot, amerikai sajtóforrások szerint a háttérben homofóbia, és nem vallási meggyőződés áll. Szakértők korábban szintén azt hangoztatták, a magányos farkas típusú merénylőknél nincs szükség túl radikális nézetekre, hiszen ők amúgy sincsenek közel a tűzhöz. A Mateenhez hasonló terroristák ebben az értelemben egy virtuális valóságban élnek, nincsenek valódi dzsihadista kapcsolataik, de az interneten keresztül képzelt szövetségeket kötnek. „Jelen esetben az elkövető hűséget esküdött az Iszlám Államnak, majd egy olyan csoportot támadott meg, ami nem tipikusan a nemzetközi terroristák célpontja” – nyilatkozta a Russia Todaynek Evan Eland biztonságpolitikai szakértő.
A kiszámíthatatlanság valóban a magányos típusú terrorista egyik ütőkártyája. „Olyanok mint a ketyegő bombák. Senki nem tud róla, hogy radikalizálódnak, a tetteiket pedig szinte lehetetlen megakadályozni” – véli Rolf Tophoven terrorizmus-szakértő. A megoldás a korábban hangoztatott internethasználat lehet, a nyugati országokban élő dzsihadisták gyakran keresnek vagy éltetnek szélsőséges online tartalmakat, azonban ez sem száz százalékban szűrhető. „Bármit kifejezhetnek az interneten, szólásszabadságban élünk. (…) A szervezett sejtek esetében jobban lekövethetők a kommunikációs csatornák, vagy egy tagot letartóztathatnak, de itt ez sem opció” – szögezi le Simon.