Kevés újdonsággal szolgált a britek uniós állampolgároknak szóló brexitajánlata, a Theresa May vezette kormány gyakorlatilag megismételte a múlt heti uniós csúcson tett javaslatát, miszerint London komoly és méltányos jogokat biztosítana a szigetországban élő EU-s állampolgároknak.
A jelen pillanatban Nagy-Britanniában élő európaiaknak tehát nincs okuk aggodalomra, ők és családjaik sem kapnak majd pluszkötelezettségeket, és természetesen az országot sem kell elhagyniuk.
A hétfőn nyilvánosságra hozott, 15 oldalas dokumentum alapján a már tartózkodásra jogot nyert személyek a Brexit után gyakorlatilag a britekhez hasonló bánásmódban részesülhetnek.
– Az egyetlen, nem biztosított lehetőség a szavazati jog, de ezt is elnyerhetik, amennyiben állampolgárokká válnak – kommentálta az ajánlatot David Davis. A brexitügyi miniszter egyúttal leszögezte: az uniós állampolgárok deportálása kizárólag akkor lesz lehetséges, ha azok veszélyt jelentenek a közbiztonságra. A brit The Telegraph értékelője szerint ez a gyakorlatban némi szigorítást jelent, hiszen Londonnak az uniós távozást követően azt kell bizonyítania, hogy az adott személy jelenléte káros a közjóra nézve. Az eddigi uniós iránymutatás értelmében a társadalom alapvető érdekeire veszélyt jelentőket lehetett eltávolítani.
Theresa May viszonzást vár Brüsszeltől a nagylelkű gesztusért cserébe
Talán ennél is összetettebb kérdés, hogy a frissen érkezők közül pontosan kikre vonatkozik a brit javaslat. Az ajánlat ugyanis meglehetősen tág intervallumot határoz meg: a kilépést szabályozó uniós cikkely aktiválása és a britek tényleges kilépése közötti időszakban érkezőkre (leszámítva a már a szigetországban élőket) lehet érvényes. Brüsszel korábban követelte Londontól, hogy pontos dátumban gondolkozzon, és a hivatalos távozás napját nevezze meg a mozgásszabadság lejártának időpontjaként. Theresa May továbbra sem teljesíti a kérést: a brit kormány szerint az időpontok ügye az alkufolyamat tárgyát kell hogy képezze.
Az uniós állampolgárok kapcsán a joghatóság kérdése ugyancsak mérföldkő lehet. David Davis tegnap arról is beszámolt, hogy az Európai Unió Bírósága biztosan nem élvez majd döntési jogot a szigetországban élő európaiakat érintő ügyekben. Ezzel szemben valószínű, hogy a 27 uniós tagállam nem enged az uniós bíróság szerepéből, írja a The Guardian. A brit lap hangsúlyozza: ez a tárgyalási folyamat csúszását eredményezheti, hiszen a majdani kereskedelmi partnerségről szóló fejezetek csak a kérdés rendezése után kerülhetnek terítékre.
Theresa May helyzetét kissé megkönnyíti, hogy hétfőn tető alá hozta a kormányzati megállapodást az észak-írországi protestánsokkal (DUP). A parlamenti abszolút többségtől megfosztott konzervatívok az alku eredményeképp nem formális koalícióra lépnek a DUP-val, hanem annak támogatását élvezik a leginkább sarkalatos politikai és gazdasági kérdésekben.
Theresa May és Arlene Foster a Downing Street 10. előtt
A harmatgyenge többségnek borsos ára van: Észak-Írország a következő két évben egymilliárd font (több mint 350 milliárd forint) pótlólagos költségvetési juttatásban részesül infrastrukturális, egészségügyi és oktatási fejlesztésekre. A The Telegraph szerzőjének kommentárja szerint May hibát követ el az együttműködéssel, hiszen az nemcsak drága, de a szigetország stabilitását is veszélybe sodorja.
Korábban Enda Kenny egykori ír miniszterelnök intette óva Londont: szerinte az ír sziget békéjét biztosító nagypénteki egyezmény bukhat az alku miatt.
- Azok a külföldi EU-állampolgárok, akik a később meghatározandó határnapig legalább öt éve folyamatosan Nagy-Britanniában élnek, letelepedett státust kapnak, és ugyanolyan jogosultságok illetik majd meg őket az egészségügyi ellátásában, az oktatásban, a szociális juttatásokban és a nyugellátásban, mint a brit állampolgárokat.
- Azok, akik a kijelölendő határnap előtt érkeznek, de a brit EU-tagság megszűnéséig nem töltenek el öt évet Nagy-Britanniában, szintén maradhatnak, amíg az ötéves tartózkodási időszakot ki nem töltötték, és ezután folyamodhatnak a letelepedett státusért a brit hatóságokhoz.
- Azok a külföldi EU-állampolgárok, akik a majdan kijelölendő határnap után érkeznek tartós letelepedés céljából Nagy-Britanniába, szintén maradhatnak legalább átmeneti ideig, és személyes körülményeiktől függően később ők is jogosulttá válhatnak az állandó letelepedésre, de az e csoportba tartozók már nem számíthatnak arra, hogy garantáltan megkapják a letelepült státust.
- Azok a családtagok, akik a brit EU-tagság megszűnése előtt csatlakoznak letelepedett státusra jogosult EU-állampolgár hozzátartozójukhoz, öt év után szintén folyamodhatnak letelepedett státusért. A brit EU-tagság megszűnése után a letelepedett külföldi EU-állampolgárok ugyanolyan feltételekkel hozhatják Nagy-Britanniába külföldi hozzátartozóikat, mint a brit állampolgárok.
