A következő hónapban előrelépés történhet a Brexit-dilemmában, ugyanis a londoni pénzügyi központ feladta arra vonatkozó reményeit, hogy a briteknek a kilépés után is univerzális hozzáférésük legyen az Európai Unió egységes belső piacához, adta hírül a Financial Times. A lap úgy tudja: a City és a brit kormányzat képviselői szeptemberben vázolják elképzeléseiket a Theresa May miniszterelnök vezette Brexit-bizottságnak. Brüsszel már számtalanszor világossá tette az Egyesült Királyságnak, hogy ha a négy szabadság, azaz a munkaerő, áruk, tőke és szolgáltatások szabad áramlása nem teljesül, London nem férhet hozzá az egységes belső piachoz. Úgy tűnik, a britek végül egy Svájcéhoz hasonló, egyedi megállapodásokon nyugvó kapcsolatrendszert alakíthatnak ki.
A másik opció a norvég minta követése lehetett volna. Oslo előtt nyitott a belső piac, ugyanakkor el kell fogadnia a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlását, és a döntéshozatalba sincs beleszólása. A londoni pénzügyi szakemberek a Brexit kapcsán leginkább attól tartanak, hogy a britek új kereskedelmi megállapodás hiányában lépnek ki az EU-ból, így gyakorlatilag egyik pillanatról a másikra elvész a belső piachoz való hozzáférés. A Financial Times szerint hogy ezt elkerüljék, a City egy átmeneti megállapodás kidolgozását javasolhatja. „A lehető legszélesebb körű kétirányú piaci hozzáférésre van szükség” – hangsúlyozta Anthony Browne, a brit bankszövetség vezetője.
Legutóbb az amerikai General Motors (GM) európai leányvállalata jelentette be, hogy a Brexit következtében az Opel két németországi üzemében is csökkenti a munkaórák számát. A Corsa és az Insignia modellek iránt a júniusi brit népszavazás után csökkent a kereslet, mindkét modell legnagyobb piaca az Egyesült Királyság. „Mindenkit foglalkoztat a Brexit ügye, akinek üzleti érdekeltsége van az Egyesült Királyságban. Már a múlt hónapban is jeleztük, hogy nyomot fog hagyni pénzügyi teljesítményünkön, ha a font árfolyama az év hátralévő részében is a mostani szinten marad” – fogalmaz közleményében a GM.
Merkel tárgyalásai
A gazdasági kérdések mellett a Brexit politikai dimenziója is előtérbe kerül szeptembertől. Donald Tusk, az Európai Tanács lengyel elnöke után Angela Merkel német kancellár is bejelentette, hogy egyeztet az EU-tagállamokkal a britek kilépése utáni helyzetről. Merkel csak ezen a héten 15 európai uniós tagország vezetőjével folytat megbeszélést, ma Nápolyban Matteo Renzi olasz miniszterelnökkel és Francois Hollande francia elnökkel találkozik. A német kancellár pénteken Varsóba látogat, ahol a visegrádi országok kormányfőivel, köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel tárgyal. Közben továbbra is kérdéses, hogy az Egyesült Királyság mikor kezdi meg hivatalosan a kilépési tárgyalások lefolytatását. Iain Duncan Smith, a kilépésért kampányolók egyik vezéralakja tegnap a Sun on Sunday vasárnapi lapnak írt cikké- ben arra szólította fel a May-kormányt, hogy mielőbb léptesse életbe a lisszaboni szerződés 50. cikkét, amely az EU elhagyásáról rendelkezik. A konzervatív politikus szerint amennyiben a May-kormány olyan egyezséget dolgoz ki, amely továbbra is helyet hagy egyes uniós szabályoknak, az a kilépésre szavazó milliók akaratának mellőzését fogja jelenteni. Mint írja, a briteknek az egységes belső piachoz való hozzáférésre sincs szükségük, ugyanis a gazdasági érvek is egyértelműen a Brexit mellett szólnak. A miniszterelnök leszögezte: idén biztosan nem lépteti életbe az 50. cikkelyt.