Hangsúlyozta, hogy az EU-csúcs pénteki ülésének kezdete előtt tartott találkozót Beata Szydlo lengyel miniszterelnök kezdeményezte, és jóval hosszabb ideig tartott a tervezettnél. Szymanski elmondta, hogy a beszélgetés során a felek érintették a migrációs politikát, a közös piac jövőjét, a klíma- és védelmi politikát. Közlése szerint a visegrádi kormányfők és Macron elnök megállapították, hogy az összes említett témakörben komoly nézeteltérések mutatkoznak az EU-ban, ezért „intenzívebb párbeszédre van szükség”.
„Lengyelország fenntartja készségét arra, hogy ilyen párbeszédet szervezzünk és megkönnyítsünk avégett, hogy átlépjünk azokon a korlátokon, amelyek ma lehetetlenné teszik a döntéshozatalt az említett ügyek többségében. Megállapodtunk abban, hogy folytatni fogjuk az ilyen találkozókat a közeljövőben” – mondta Szymanski. „Ebben az értelemben nagyon sikeresnek lehet tekinteni a találkozót, jó kezdeményezés volt, hogy Macron elnöknek az Európai Tanácsban való első jelenlétekor nagyon világosan, részletesen bemutassuk Közép-Európa megindokolt érdekeit, Lengyelországnak az európai integrációval kapcsolatos érdekeit. Arra számítunk, hogy ezeket jobban meg fogják érteni Párizsban” – tette hozzá.
Szymanski hangsúlyozta, hogy a V4-ek és Franciaország között nincs semmiféle értékkonfliktus, de előfordul, hogy a közös értékeket másképpen értelmezik. „Nem hajlunk arra, hogy elfogadjuk ezeknek az értékeknek bárki által javasolt egyoldalú interpretációját” – mondta. Macronnak az EU-csúcs küszöbén nyolc európai lapban megjelent, részben a közép-európai EU-tagországok vezetőit bíráló interjújával kapcsolatban Szymanski kifejtette: „Nagyon határozottan kifejezésre jutott Beata Szydlo miniszterelnök elvárása, hogy a kölcsönös kommunikáció ne ilyen módon folytatódjék, mert ez a fajta kommunikáció nem kelt bizalmat”. Mint mondta, Lengyelország arra számít, hogy Macron elnök „tudatosítja bizonyos, az utóbbi időben tett kijelentéseinek helytelenségét”. Mindazonáltal nem ez állt a találkozó középpontjában, hanem az, hogy eszmét cseréljenek a legfontosabb európai kérdésekről, próbálják elsimítani az érdekellentéteket, és politikai megoldásokat találjanak az érdekkülönbségekre – állapította meg Konrad Szymanski.