Lengyelország megvétózta az Európai Unió alapjogi chartájáról szóló éves jelentés elfogadását az EU igazságügyi minisztereinek csütörtöki ülésén. Hírügynökségi beszámolók szerint Varsó azt javasolta, hogy a jelentés fektessen ugyanolyan hangsúlyt a vallásuk miatt kirekesztett keresztények és zsidók védelmének szükségességére, mint teszi azt a védelemre szorulók közé sorolt homoszexuálisok, transzneműek, a bevándorlók gyermekei és a nők esetében.
– Nem engedhettük meg, hogy egy hivatalos EU-dokumentumban eltorzítsák a valóságot – közölte a PAP lengyel hírügynökséggel Lukasz Piebiak lengyel igazságügyi miniszter-helyettes, aki szerint a vétóra azért volt szükség, mert a lengyel javaslatokat nem fogadták el.
A Rzeczpospolita című napilapnak nyilatkozó Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter szerint az olyan kisebb incidensek, mint keresztet viselő személyek megtámadása Brüsszelben és Berlinben, templomok és zsinagógák megrongálása Franciaországban és Svédországban, később komolyabb támadásokhoz vezetnek, amennyiben az EU nem kezeli a súlyának megfelelően a problémát.
Az Európai Unió alapjogi chartája belefoglalja az EU jogába az uniós polgárok, illetve az EU területén tartózkodó személyek számos személyes, állampolgári, politikai, gazdasági és társadalmi jogát. 2010 óta az Európai Bizottság rendszeresen megjelenő éves jelentéssel ellenőrzi a charta alkalmazásának alakulását.
A csütörtöki volt az első alkalom, hogy egy tagország megvétózta a jelentés elfogadását. Az idei dokumentumban szerepel ugyan a vallási csoportok kirekesztésének elítélése, ám a lengyelek ezzel a tág megfogalmazással nem voltak elégedettek.
A Breitbart című amerikai hírportál szerint a lengyel vétót Magyarország is támogatta. Ezzel kapcsolatban tájékoztatást kértünk az Igazságügyi Minisztériumtól, ám egyelőre nem kaptunk választ.