„Az Európai Bizottságban egyre többen vannak olyanok, akik az Európai Unió szétverését szeretnék” – jelentette ki Beata Szydlo arra reagálva, hogy Brüsszel szerdán újabb lépéseket helyezett kilátásba az uniós jogállamisági mechanizmusban Lengyelországgal szemben.
A lengyel kormányfő élénk ellenzéki reagálások közepette ismertette kabinetjének állásfoglalását. Az ellenzéki politikusok felé fordulva kijelentette: „Kínos, hogy az Európai Bizottság nem képes eltekinteni attól a politikai nyomástól, amelyet önök gyakorolnak”, majd hozzátette: kormánya elszánta magát arra, hogy az alkotmánybírósági válságot megoldja. „Meg kell gyógyítani azt az intézményt, melyet belerángattak a politikába és az ellenzék megbotránkoztató játékaiba” – mondta.
Szydlo cáfolta azokat az ellenzéki vádakat, melyek szerint Lengyelország az Európai Unióval szállt vitába. „Lengyelország az EU teljes jogú tagja, a többi tagországgal azonos jogai és kötelességei vannak” – szögezte le, hozzátéve: kormánya nem „tárgyalásokat, hanem párbeszédet folytat” az uniós intézményekkel, mégpedig ugyanazon elvek szerint, mint a többi uniós ország. „Ma nem Lengyelországnak, hanem az Európai Bizottságnak van gondja saját jóhírével, tekintélyével” – jelentette ki.
Beata Szydlo szavaira Günther Oettinger reagált, aki pénteken a sziléziai Katowicében megrendezett nemzetközi gazdasági fórumon vesz részt. A digitális gazdaságért és társadalomért felelős uniós biztos elmondta: az Európai Bizottságnak nincs gondja a jóhírével, viszont az uniós szerződésekből adódóan megvan a hatásköre és kötelességei. „Az uniós alapszerződésből eredően az is kötelességünk, hogy felügyeljünk a jogállamiságra a tagállamokban” – mondta Oettinger. „Az Európai Bizottság az Európai Uniónak – melynek Lengyelország is tagja – egy intézménye. Úgy, ahogy a lengyel kormány, a lengyel kormányfő a lengyel intézményrendszer része” – fejtette ki a biztos.
A fő lengyel ellenzéki erő, a Polgári Platform (PO) elnöke a parlamenti vita során pedig úgy vélte, hogy Szydlo felszólalásával „meggyalázta az alkotmányt”, mégpedig „az egész ország, egész Európa szeme láttára”. „Lengyelország szégyelli magát azért, amit ön itt most mondott” – jelentette ki Grzegorz Schetyna.
A kormánypárt pénteken Lengyelország szuverenitása védelméről szóló határozattervezetet nyújtott be a szejm házelnökéhez. Ebben leszögezik: Lengyelország demokratikus jogállam, ugyanakkor jelenleg „az alkotmánybíróságról zajló politikai vita ürügyén” olyan próbálkozások történnek, melyek „aláássák a demokrácia elveit, a jogrendet és a társadalmi békét”.
A tervezet arra is kitér, hogy az uniós intézmények az illegális migráció ügyében olyan döntéseket próbálnak rákényszeríteni Lengyelországra, melyek „nem oldják meg a problémát, nincs alapjuk az uniós jogban, és sértik a lengyel szuverenitást, valamint az európai értékeket”. Emellett Lengyelország biztonságát, „civilizációs örökségét és nemzeti önazonosságát” is veszélyeztetik.
Az EB szerdán közölte: ha hétfőig nincs jelentős előrelépés a lengyelországi alkotmánybírósági válság megoldásában, újabb lépést tesz az uniós jogállamisági mechanizmusban. A varsói kormány még aznap több időt kért arra, hogy országa feloldhassa az alkotmánybírósággal kapcsolatos patthelyzetet.
A lengyel közszolgálati rádió pénteken közölte, hogy birtokába került a hétfőn kiadandó bizottsági döntés végleges szövege, amely a lengyelországi helyzetnek a várakozásoknál is keményebb értékelését tartalmazza, és azt állítja, hogy veszélyben van a lengyel jogállamiság és a demokrácia.
Ennek tükrében idézi az AFP francia hírügynökség Witold Waszczykowski lengyel külügyminisztert, aki szerint kedden este Szydlo telefonon tanácskozott Frans Timmermansszal, az Európai Bizottság első alelnökével, akinek „fontos engedményeket” ajánlott fel, s az európai tisztségviselő ezután hajlott arra, hogy Brüsszel további időt adjon Lengyelországnak a fentiek teljesítéséhez.
A Rzeczpospolita című napilap is úgy értesült, hogy Szydlo felajánlott olyan engedményeket, amelyek – mint a lap fogalmaz – alaposan módosítják a lengyel álláspontot. Ezek között az engedmények között említi az újság az előző parlament által megválasztott alkotmánybírák személyének fokozatos elfogadását, az alkotmánybírósággal kapcsolatos patthelyzet feloldását e testület már elfogadott döntéseinek közzététele révén, akárcsak az alkotmánybírósági döntések elfogadásához szükséges kétharmados többség szabályának elhagyását.
A jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) vezette lengyel kormány mindeddig nem mutatott különösebb hajlandóságot arra, hogy engedményeket tegyen Brüsszelnek, elsősorban arra hivatkozva, hogy a tavalyi választások eredményei alapján a lengyel választóktól felhatalmazást kapott az általa szükségesnek vélt változtatások végrehajtására.
