Szenzációként tálalta a The Mail On Sunday című vasárnapi brit bulvárlap a hírt, miszerint II. Erzsébet – férjéhez, Fülöp herceghez hasonlóan – „nyugdíjba vonul”, azaz lemond hivatalos uralkodói teendőiről, s bár névleg az Egyesült Királyság királynője marad, fia, Károly tölti be a régens szerepét, vagyis hivatalosan a walesi herceg lesz az ország uralkodója. A Buckingham-palotához közel álló források az újságnak azt nyilatkozták, hogy amennyiben II. Erzsébet négy év múlva, 95 éves korában még mindig a trónon ül, kérni fogja a kormány hozzájárulását ahhoz, hogy a jelenleg 68 éves Károly hercegre háruljanak az uralkodói feladatok.
II. Erzsébet a leghosszabb ideje trónon lévő brit uralkodó: 1952-ben vette át a monarchia irányítását, az azóta eltelt 65 évben tizenhárom miniszterelnöke volt az országnak. A királynő többször jelezte már, hogy – a holland Beatrix királynővel vagy a spanyol János Károllyal ellentétben – sohasem fog lemondani a trónról, mivel kötelessége szolgálnia népét. A monarchiát ugyanis megrengette Erzsébet nagybátyjának, VIII. Eduárdnak a lemondása 1936-ban.
A The Mail On Sunday úgy tudja, előrehaladott állapotban vannak az előkészületek arra nézve, hogy Károly herceg négy év múlva zökkenőmentesen vehesse át az ország irányítását. „Őfelsége minden tőle telhetőt meg akar tenni országa és népe számára, mielőtt átadja a trónt” – közölte a lappal egy neve elhallgatását kérő forrás. A tapasztalt Károly számára minden bizonnyal nem fog gondot okozni a régenshercegi szerepkör, ám kérdés, hogy a lakosság mennyire lesz elégedett személyével. A The Sun című lap által a napokban készített felmérés szerint ugyanis a megkérdezettek fele fiát, Vilmos herceget látná szívesebben a trónon, Károlyra csak a válaszadók ötöde szavazott.
A régenshercegség kifejezés egyébként nem új keletű az Egyesült Királyságban: a 1811–1820 közötti korszakot nevezték így, amikor a súlyos elmezavarban szenvedő III. György király helyett fia, a későbbi IV. György irányította az országot. A The Mail On Sunday szerint a régenshercegség nem volt botrányoktól mentes: György herceg az ivásra, az evésre és a nőkre költötte az adófizetők pénzét, miközben az ország háborúban állt Napóleonnal.