Hosszú, már három éve tartó politikai vita végére értünk – értékelte lapunknak Gálik Zoltán az uniós csúcs eredményeit. – Óvatos optimizmus indokolt, hiszen kialakult egy olyan megoldás, amelyet pozitívan értékelhetnek a déli államok, és megfelelő Németország, Franciaország, illetve a visegrádi országok számára is. A politikai szándék megvan, de a jogszabályi keretek és a kivitelezés kapcsán még sok a megválaszolatlan kérdés – tette hozzá a külpolitikai szakértő.
Az EU-s csúcson három országcsoport képviselte az álláspontját. Egyrészt a frontországok – Spanyolország, Olaszország, Görögország, Málta és Ciprus –, másodrészt a németek és a franciák a bolgár soros elnökséggel karöltve, harmadrészt pedig a visegrádi országok, köztük Magyarországgal.
– Kijelenthetjük, hogy a V4-ek álláspontja érvényesült a megállapodásban. Hazánk számára kulcsfontosságú eredmény, hogy úgy néz ki, véglegesen lekerült a napirendről a kötelező kvóták rendszere – mondta Gálik Zoltán, hozzátéve, hogy még hosszú az út a végleges megoldásig.
– Bár nem lesz kötelező áttelepítési rendszer, a déli államok is megnyugodhatnak, hiszen egy bizonyos fokú szolidaritás megjelenik, elsősorban pénzügyi vonatkozásban – emelte ki.
A csütörtöki megállapodás alapján az Európai Unió területén ellenőrzött menekültközpontok önkéntes alapon, tagállami felajánlás alapján jöhetnének létre. Ezekben feldolgoznák a szárazföldön, tengeren érkezett illegális bevándorlók és menekültek kérelmét.
– Az új típusú befogadóközpontok létesítésével kapcsolatosan a „zárt” jelző a kulcsszó. A zárt táborok létrehozása ugyanakkor több jogi kérdést is felvet, ezeket mindenképpen össze kell egyeztetni a nemzetközi és az uniós joggal. Azt kell megoldani, hogy egyfajta mágnesként működjenek a menekültstátusért folyamodóknak, hogy önkéntes alapon érkezzenek ezekbe a központokba – fogalmazott Gálik Zoltán, hozzátéve, hogy ezért a központoknak valamiféle pluszt kell majd nyújtaniuk.
Pozitív előrelépés, hogy az uniós vezetők megegyeztek a másodlagos mozgások megakadályozásában is.
– Ebben valójában nincs újdonság, hiszen a menekültstátusért folyamodókat eddig sem illette meg a szabad mozgás joga. Ezeket a szabályokat azonban senki nem tartotta be az EU-ban, egyedül Magyarország próbálta meg betartani – magyarázta a Corvinus egyetem docense. Kiemelte: most a határozottabb fellépés lesz jellemző, és az uniós országok elkötelezték magukat a szabályok betartása, illetve a visszaküldés és a visszafogadás mellett.
Az uniós megállapodás hátterében hat jogszabály áll, amelyek kidolgozása jelentős nézeteltérésekkel zajlott az utóbbi hónapokban. A jogszabályok között van az elutasított menedékkérőket illetően a hazatérítési direktíva kialakítása is, amellyel kapcsolatosan szintén egyre közelebb van a közös megoldás.
– Előrelépés, hogy a tagországok a jövőben szabadabban értelmezhetik ezt – mondta Gálik Zoltán. Kétlépcsős folyamatról van szó, amelynek része megfelelő befogadóközpontok létesítése, az unión kívüli országokkal való megállapodás és az áttelepítések megvalósítása.
Az uniós vezetők előtt több feladat áll még, emelte ki lapunknak a szakértő. Egyrészt meg kell találni a jogi kereteket a befogadóközpontok kialakításához, illetve meg kell találni a pénzügyi támogatások módját is, amelyekkel a befogadó országokat segítenék a tagállamok. Harmadrészt a közös kül- és biztonságpolitika érvényesítése, az afrikai országokkal való megállapodások, ottani fejlesztések, befektetések is szerepelnek a listán.
– Bár számos kérdés még tisztázatlan, Magyarország tekintetében a migrációs válság megoldása valamilyen pénzügyi szolidaritást jelenthet majd – emelte ki a szakértő.