A republikánusok fölénye ellenére a washingtoni szenátus 63:37 arányban megszavazta, hogy nem támogatja tovább Szaúd-Arábia jemeni katonai akcióit, illetve kivonná a szaúdi vezetésű koalíció oldalán harcoló amerikai erőket a polgárháborús országból. A testület ezzel a lépéssel teljes mértékben szembemegy a Trump-adminisztrációval, elemzők szerint pedig egyfajta dorgálásként is értelmezhető, hiszen az intézkedés egyértelműsíteni látszik a feltételezést, miszerint Washingtonban sokak szerint rosszul reagált a Fehér Ház Dzsamál Hasogdzsi szaúdi újságíró meggyilkolására.
Donald Trump amerikai elnök azonban láthatóan vehemensen kitart Mohamed bin Szalmán trónörökös, illetve a sivatagi királysággal fenntartott kétoldalú kapcsolatok megvédése mellett: jobbkeze, Mike Pompeo külügyminiszter a szenátusi szavazás előtt hosszasan érvelt amellett, hogy a helyzet „sokkal rosszabb lenne” az amerikai csapatkivonások esetén, hiszen a háború folytatódna a lázadó húszik ellen. James Mattis védelmi miniszterhez hasonlóan Pompeo a legfőbb térségbeli fenyegetésként Iránt nevezte meg.
A Hasogdzsi-üggyel kapcsolatban napvilágra került információk alapján márpedig egyre bizonyosabb, hogy Mohamed bin Szalmán utasítására végezték ki a The Washington Post újságíróját a sivatagi királyság isztambuli konzulátusán, ezzel egy időben pedig a gazdasági érdekek miatt a koronaherceg mellett kiálló Trump-adminisztrációval szembeni ellenérzések is egyre növekednek.
A szaúdi vezetésű koalíció katonái a polgárháború sújtotta Jemenben
Fotó: REUTERS/Faisal Al Nasser
A CNN hírtelevíziónak nyilatkozó Lindsay Graham republikánus szenátor például a szavazással kapcsolatban elmondta: „Meggondoltam magam, mert felháborító, ahogy a kormány kezeli a helyzetet.”
A szavazást Bernie Sanders független szenátor, korábbi demokrata párti elnökjelölt terjesztette a szenátus elé a republikánus Mike Lee-vel és a demokrata Chris Murphyvel összefogva. Az intézkedés egyébként még jelentős módosításokon eshet át, még akár a Szaúd-Arábiának küldött fegyverszállítmányok leállításának kitétele is kikerülhet belőle, és egyelőre nem is jogerős, hiszen még a képviselőháznak is jóvá kell hagynia, elemzők ezért inkább egy szimbolikus ellenállásként értelmezik a helyzetet.
A Stratfor amerikai biztonságpolitikai elemzőintézet szerint azonban aligha valószínű, hogy a Trump-adminisztráció megadná magát a többség akaratának, és bármilyen szakadás következne be az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia hosszú ideje tartó mély és gazdaságilag kifizetődő kapcsolatában.
Végső soron azonban nem feltétlenül Trump kezében lesz a döntés, hiszen ha az ügy túl kínossá válik, és konkrét bizonyítékok is napvilágra kerülnek a koronaherceg bűnösségét bizonyítva, a kongresszus dönthet úgy, hogy a szaúdi lobbi ellenére jogszabályokat fogad el a sivatagi királyság ellen. A minapi szavazás után nyilvánvaló a szenátus álláspontja, jelenleg tehát a kongresszus másik kamarája, a képviselőház határozhat az ügy folytatásáról.
