Az Origón megjelent cikk szerint végre egy neves újság is ki merte mondani (talán annak az esélye nélkül, hogy megsemmisítik a tolerancia jegyében), hogy a francia média már évtizedek óta egy szűk szélsőbalos sztálinistákból vedlett balliberális elit véleményét sugározza. És teljes mértékben elszakadt a valóságtól, valamint az emberek véleményétől, gondolkodásától.
A konzervatív Valeurs Actuelles (Állandó Értékek) egy szellemes karikatúrával illusztrálja ezt a helyzetet: egy középkorú férfi éppen kihívott egy tévészerelőt, és azt mondja neki: 137 eurót fizetünk évente, de a hang csak balról jön. És a képernyőn a felirat: közszolgálat.
Ez jellemzi a francia médiát már évtizedek óta. Ahogy ezt már Jean Sévillia, a Figaro volt főszerkesztő-helyettese is megírta zseniális könyvében, Az értelmiség terrorizmusában: „Párizsban néhány tucat ember adja meg a hangnemet. Műsorokban beszélgetnek, cikkeket publikálnak, könyveket írnak, egyetemen oktatnak, vitákban szólalnak fel, petíciókat írnak alá, együtt ebédelnek … 1945-ben hirdették, hogy a Szovjetunió maga a Paradicsom … 1965-ben Fidel Castro, Ho Si Minh és Mao jogos harcát üdvözölték … 1975-ben Pol Pot kambodzsai hatalomátvételétől voltak elragadtatva … 1985-ben támogatták, hogy Franciaország megnyissa határait a világ összes menekültje előtt … 1992-ben meg voltak győződve, hogy a nemzetállamnak vége, és hogy a Maastricht-i szerződés Európája új korszakot nyit meg az emberiség történetében … 1999-ben kijelentették, hogy a család és az erkölcs elavult fogalom. (Azonban) a nemzeteket, a hagyományokat, a kultúrát és a vallásokat nem lehet egy tollvonással eltörölni. De az ötven év folyamán a párizsi értelmiségi körök egy gépezetet indítottak be a szembeszegülők ellen. Ez a gépezet az értelmiség terrorizmusa.”