Amir Dzsmall százados a Facebookon adta közre nyílt levelét, amelyet a miniszterelnöknek írt. Ebben az áll, hogy hiába szolgálta hűségesen Izraelt, a törvény – amely az országot a zsidó nép otthonának nevezi – őt a másodrendű állampolgár szintjére helyezi. „Nem akarok így tovább szolgálni, és biztos vagyok abban, hogy százak fognak hasonlóképp leszerelni a döntésed miatt, Netanjahu” – állt a levélben, amelyet hamar levettek a közösségi oldalról, mondván, a hadseregben nincs helye a politizálásnak. Sadi Zidan, egy másik drúz katona szintén bejelentette leszerelési igényét.
„Mindmáig az államnak adtam a lelkemet, az államért kockáztattam az életemet. Máig büszkén tisztelegtem a zászlónak, énekeltem a himnuszt, mert tudtam, hogy ez az én országom, ahol mindenkivel egyenlő vagyok. A mai nap volt az első, hogy nem tisztelegtem a lobogónak és nem énekeltem a himnuszt” – írta a katona. Gadi Ejzenkot vezérkari főnök nyilatkozatot adott ki, jelezvén: „A hadsereg feladata Izrael megvédése és győzelem a háborúban. Elkötelezettek vagyunk az emberi méltóság megőrzése iránt, függetlenül etnikai, vallási vagy nemi különbségektől. Ez mindig így volt és így is lesz” – áll Ejzenkot levelében.
Ez azonban nem teljesen fedi a valóságot. Ejzenkot szüntette be 2015-ben a Kisebbségi Egység névre hallgató katonai alakulatot, azzal a céllal, hogy nemzetiségtől függetlenül küzdjenek egymás mellett azok, akik Izraelt elfogadják hazájuknak, és joguk van a seregben szolgálni. 1988-ig a kisebbségiek nem szolgálhattak a hírszerzésnél és a légierőnél, ugyanakkor az 1948-as államalapítás óta Izrael támogatta a drúzok, a cserkeszek és a sivatagi beduinok sorkatonai szolgálatát.
Hitüket veszthetik a „lefokozott” kisebbség tagjai
Fotó: Reuters
Bár a törvény szerint minden izraeli állampolgár köteles bevonulni a seregbe, az izraeli arabok esetében a hadsereg ettől eltekint, bár önkéntesként egyes esetekben elfogadja jelentkezésüket. A cserkesz és drúz fiatalok azonban a zsidókkal együtt kötelesek bevonulni. A drúzok régóta tiltakoztak az őket korlátozó intézkedések miatt, hiszen a térség legjobb katonáiról van szó, akik saját népük védelme érdekében a többségi társadalomhoz húznak, szolgálnak a katonaságban, s szorgalmukkal és hősiességükkel tűnnek ki.
Ez azt eredményezi, hogy a libanoni, a szíriai és az izraeli hadseregben is szolgálnak drúzok az első vonalban, de féltékenyen őrzik függetlenségüket. Muvafak Tarif, a drúzok szellemi vezetője leült az izraeli vezérkari főnökkel egyeztetni, majd nyilatkozatában leszögezte, nem látja helyét a politikai megnyilvánulásoknak a hadseregben. „Drúz tisztek és sorkatonák, bízzatok bennünk, harcolunk értetek! Nem vitázunk a hadsereggel, ti katonák és hűséges irányítók vagytok, így hagyjátok ki magatokat és a hadsereget ebből a közéleti vitából” – szólt a vezető nyilatkozata.
