A kormánypártok választási ígéretéhez híven az új olasz koalíciós kabinet átszabta a munka törvénykönyvét, a parlament alsóháza után a szenátus is elfogadta az új jogszabályokat 155:125 arányban, egy tartózkodással. A csomagot Luigi Di Maio miniszterelnök-helyettes, az Öt Csillag Mozgalom vezetője szorgalmazta, aki többek között megígérte, hogy rendet tesz a rövid távú, határozott idejű munkaszerződések terén és megnehezíti az elbocsátásokat.
A reform három évről kettőre csökkenti a rövid távú szerződések maximális időtartamát, és a munkáltatók a korábbinál kevesebb alkalommal hosszabbíthatják meg azokat. Egyidejűleg 0,5 százalékkal nő a munkaadó által a szerződésmegújításkor befizetendő társadalombiztosítási járulék összege, a jogtalan elbocsátás esetében pedig megszigorították a kompenzáció kifizetésének szabályait.
Az új törvény – amely a balközép Demokrata Párt 2015-ben bevezetett laza jogszabálygyűjteményét váltja fel – kötelezővé teszi a vállalatoknak az állami támogatások és adókedvezmények visszafizetését, ha a cég a kedvezmények életbelépésétől számított öt éven belül külföldre viszi a termelést. Ha a társaság az Európai Uniót is elhagyja, a kapott támogatás négyszeresét kell visszafizetnie.
Közvélemény-kutatások szerint a „méltóság dekrétumának” is nevezett reformcsomag erős támogatást élvez a lakosság körében. A munkaügyi miniszteri posztot is betöltő Di Maio szerint az új törvénykönyv erősíti a dolgozók jogait és visszaszorítja a rövid távú munkaerő-piac jogsértéseit.
Az ellenzékbe szorult Demokrata Párt viszont azt állítja, hogy a reform lehetetlenné teszi a munkahelyteremtést, és támadásba lendült az üzleti világ is. A Confindustria ipari szövetség szerint visszaesnek a beruházások, csökken a gazdasági növekedés üteme és nő a munkanélküliség. Az olasz társadalombiztosítási intézet 80 ezer állás megszűnését prognosztizálja a következő tíz évben a reformoknak tulajdoníthatóan.
Az EU harmadik legnagyobb gazdaságának számító Olaszországban az olasz statisztikai hivatal kimutatása szerint júniusban 10,9 százalékos volt a munkanélküliség. A legjobban sújtott korcsoport a 15 és 24 év közöttieké: esetükben a ráta 32,6 százalék. Míg az idősebb dolgozók állását még a korábbi jogszabályok is erősen védték, addig a többnyire csak átmeneti munkához jutó fiataloknak korlátozott juttatásokkal és jogokkal kell számolniuk. A reform ezen úgy próbál segíteni, hogy a kormány csökkenti azon cégek munkabérterheit, amelyek 2019-ben és 2020-ban 35 év alatti fiatalokat vesznek fel határozatlan idejű munkaszerződéssel.