Li Ko-csiang azt mondta, hogy a bruttó hazai termék (GDP) idei bővülése „6,5 százalék körüli lesz, vagy ha lehet, magasabb”. Ez nagyjából megegyezik a Bloomberg által megkérdezett elemzők előrejelzésének átlagával. Tavaly a kínai gazdaság 6,7 százalékkal, 26 éve a legkisebb ütemben nőtt, a célszámot korábban a 6,5 és 7 százalék közötti sávba lőtték be. A kormányfő szerint Peking mindent megtesz annak érdekében is, hogy megoldást találjon a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatokban jelentkező mind nagyobb bizonytalanság mérséklésére. Li Ko-csiang rámutatott arra, hogy a deglobalizáció és a protekcionizmus egyre nagyobb teret nyer, ami komoly kihívás a kínai gazdaságnak. A miniszterelnök azt mondta, hogy idén a fogyasztói áremelkedés 3 százalék lesz a tavalyi 2 százalék után.
Li bejelentette, hogy idén 11 millió új munkahelyet teremtenek – 1 millióval többet a tavalyinál –, és a munkanélküliséget a városokban 4,5 százalékon akarják tartani. A kínai miniszterelnök a mintegy 2900 küldött előtt arról is beszélt, hogy a GDP-hez mért államháztartási hiány tavalyhoz képest az idén is 3 százalék lesz. Konkrét számokban ez azt jelenti, hogy a deficit 345,16 milliárd dollárt tesz ki, azaz 29 milliárd dollárral lesz magasabb a 2016-os deficithez viszonyítva. A miniszterelnök jelezte azt is, hogy a kormányzati kiadásokat idén 5 százalékkal lefaragják.
Tovább liberalizálják a nemzeti valuta árfolyamát is, egyidejűleg fenntartva a jüan stabilitását a nemzetközi monetáris rendszerben. Közölte továbbá, hogy folytatják a nehézipar visszaszorítását és a veszteségesen működő állami cégek felszámolását. Ennek keretében az idén 50 millió tonnával csökkentik az acéltermelési és 150 millió tonnával a széntermelési kapacitást. Ezen felül bezárnak szénnel működő erőműveket, ezek együttes energiatermelése mintegy 50 gigawatt.
A kínai kormányfő a beszédében kitért arra, hogy idén 116,11 milliárd dollárt fordítanak vasúti pályák építésére és korszerűsítésére, 261 milliárd dollárt pedig gyorsforgalmi autóutak létrehozására, illetve a vízi közlekedés fejlesztésére. Kína – pénzügyi ágazaton kívüli – külföldi befektetéseinek értéke idén várhatóan 170 milliárd dollár lesz, ami nagyjából azonos a tavalyi szinttel. A nagyvárosokban továbbra is támogatni fogják a helyi és újonnan betelepülők lakásvásárlását, s 6 millió városi lakás felújítása van tervben.
Védelmi kiadások
Röviddel a miniszterelnök parlamenti beszéde után – amelyben Li Ko-csiang nem említette a védelmi költségvetés konkrét számait, csupán a hadsereg általános feladatairól beszélt a változó külpolitikai viszonyok között – a kínai védelmi minisztérium bejelentette, hogy a védelmi kiadások összege először lépi át az ezermilliárd jüant, és 1044 milliárd jüan (151 milliárd dollár) lesz az idén. A tavalyi kiadásokhoz viszonyított 7 százalékos növekedés a legkisebb ütemű bővülés az évtizedben, ami a kínai gazdasági növekedés lassulásával függ össze. Peking egyébként 2016-ban is 7 százalékkal, a GDP 1,3 százalékára emelte védelmi kiadásait.