– Hollandiában is megosztja az embereket a tömeges bevándorlás. Mit gondol az október 2-i magyar népszavazás eredményéről?
– Gratulálok Magyarországnak, szerintem nagyszerű eredmény született. Itt egy újabb bizonyíték, hogy az európaiak nem akarják, hogy Brüsszel ráerőszakoljon valamit a nemzetállamokra. Magyarország nagyon bátran cselekedett, és ellenállt a nyomásnak. A demokrácia és a nemzeti identitás kéz a kézben jár a nemzetállamisággal, amit az Európai Unió szép lassan térdre kényszerít. Ha nem vagyunk tisztában azzal, hogy kik vagyunk, azt sem tudjuk felmérni, hogy kik nem. A magyarok tudják hogy kicsodák. Jól ismerik a történelmüket és a vallásukat. A legtöbb európai állam ezt nem mondhatja el magáról, szinte megfeledkeztek az identitásukról. Jó látni, hogy vannak, akik szembe mennek az árral.
– Áprilisban önök szavaztak az Európai Unió és Ukrajna társulási szerződéséről, júniusban pedig az Egyesült Királyság szavazott az EU-tagság feladásáról. Az októberi magyar népszavazás után Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta, hogy a népszavazások kormányozhatatlanná teszik az uniót. Egyetért ezzel?
– A sok népszavazás rossz jel a brüsszeli politikai elitnek, hiszen most a saját bőrükön tapasztalják a jelenséget, amit korábban patrióta tavasznak neveztem. A nyugatiak – és főként az európaiak – úgy gondolják, hogy többé nem ők rendelkeznek az életük felett. Itt nem csak arról van szó, hogy beözönlenek a különböző kulturális és vallási hátterű bevándorlók, akikből nem kértünk.
Vannak dolgok, amelyeken uniós tagállamként lehetetlen változtatni. Én és a pártom emiatt döntöttünk a Nexit (Hollandia uniós távozása) mellett. Követendő példaként Svájcot említeném. Egy ország Európa szívében, de az Európai Unión kívül. Szuverén, gazdaságilag jól teljesít, és hozzáférése van az EU egységes belső piacához. A kérdésre visszatérve: a népszavazás a legjobb eszköz, hogy az EU-n belül megpróbáljunk visszanyerni a szuverenitásunkból. Hangsúlyozom, hogy alapjaiban hibás a rendszer, hiszen nemzeti hatásköröket ruházunk át Brüsszelre, amiket aztán vissza kell szereznünk.
A Szabadságpárt évekkel ezelőtt támogatta Mark Rutte miniszterelnök első kormányát. Elfogadtunk pár megszorító intézkedést szigorúbb bevándorláspolitikai szabályokért cserébe. Utóbbira uniós tagállamként egyszerűen nem volt lehetőség. A felelős miniszterünk hiába utazta körbe Európát, nem tudta megszerezni a szigorúbb bevándorláspolitikához szükséges támogatást. Ha az otthonunkban nem dönthetünk arról, hogy kiket látunk vendégül, és a vendégek mikor távozzanak, valójában nincs is otthonunk. Ezért vagyok biztos benne, hogy az Európai Unió és az eurózóna csillaga leáldozott.
– A holland társadalom híresen toleráns, és úgy tűnik, hogy értékként tekint a sokszínűségre. Így sem működhet a menedékkérők áttelepítése és a hosszú távú integrációjuk?
– Nem. Néhányan talán képesek az integrációra, de a többségük iszlám országokból származik, és a miénktől teljesen eltérő kultúrkörből jön. Nem azt állítom, hogy csupa rossz ember, aki képtelen a beilleszkedésre. Ez butaság. Viszont úgy gondolom, hogy az iszlám és a demokrácia, illetve az iszlám és a szabadság nem fér meg egymás mellett. Az iszlám nem integrálódik vagy asszimilálódik, hanem dominál és elfojt. Érdemes megnézni a muszlim többségű országokat, szinte mindet a jogállamiság, a szabadságjogok, a civil társadalom és a nemek közötti egyenlőség hiánya jellemzi. Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kötelező vagy akár önkéntes alapon ennyi bevándorlót fogadjunk, majd elvárjuk, hogy integrálódjanak. Az Amszterdami Egyetem egyik kutatása bizonyította, hogy a Hollandiában élő egymillió muszlim csaknem tíz százaléka alkalmazna erőszakot a vallás nevében. Gondoljon csak bele: ez több mint százezer ember. Az idei nyáron tanúi voltunk, hogy hetente – vagy Németországban akár naponta – többször is történtek támadások. A kulturális relativizmus Európa nem gazdasági jellegű rákfenéje. Ezért gratuláltam korábban Magyarországnak. Gondolhatnak bármit a magyar kormányról vagy Orbán Viktorról, ő legalább ki meri mondani, hogy a magyar identitás alapja a kereszténység. Az sem véletlen, hogy az egykori Kelet-Európa – beleértve a szlovákokat, a lengyeleket és a cseheket – tiltakozik, hiszen ők már találkoztak a totalitarizmussal a szovjet elnyomás idején, és most felismerik a veszélyt. Mi nyugaton csak most kezdünk ismerkedni vele, Brüsszel bizonyos értelemben a mi Moszkvánk. Hatalmas a tét: a kultúránk, az identitásunk és a szabadságunk túlélése múlik az iszlám bevándorlás megállításán.
A magyarok tisztában vannak az identitásukkal
– Van rá konkrét bizonyíték, hogy a dzsihadisták Hollandiában is katonákat toboroznak? Sokáig Amszterdamot és Hágát is potenciális célpontként emlegették, puszta szerencse, hogy itt nem történt terrorcselekmény.
– Természetesen van rá bizonyíték, sőt nálunk is voltak támadások, bár nem annyiszor, mint Belgium vagy Franciaország esetében. Tíz évvel ezelőtt egy marokkói muszlim a nyílt utcán végzett Theo Van Goghgal. A marokkóiak egyébként is az egyik legnagyobb etnikai kisebbségünk, és ők teszik ki a Szíriába igyekvő hollandiai dzsihadisták nyolcvan százalékát. A marokkói származású fiatalok 75 százaléka hisz abban, hogy Szíriában harcolni egyenesen hőstett. A kormányunk nagyon gyenge, engedi visszatérni a terroristákat, ahelyett hogy bebörtönözné őket. Ez számomra felfoghatatlan. Hagynunk kellene, hogy a Közel-Keletre távozzanak, és megtiltani nekik a visszatérést. Ezekben a percekben is időzített bombák járkálnak az utcáinkon. A holland titkosszolgálatra egyébként nem lehet panasz, de nincsenek megfelelő eszközeik, hogy ennyi embert megfigyeljenek. Úgy gondolom, hogy még nem láttunk semmit, a következő évtizedekben sokkal rosszabbra fordulnak a dolgok. Elég csak Afrika demográfiai adataira tekintenünk. Az évszázad végére a kontinens lakossága négymilliárddal növekszik, viszont a gazdasági kilátásaikat nem jellemzi majd ilyen mértékű ugrás. Nyilvánvaló, hogy Nyugat-Európa a jövőben a szíriai és iraki konfliktusok nélkül is számíthat a migránsáradatra. Nem hibáztatom az afrikaiakat, valószínűleg én is ezt tenném a helyükben, de meg kell érteniük, hogy nem engedhetünk a nyomásnak. Mint említettem, tudnunk kell, hogy kik vagyunk. Brüsszelben azt hangoztatják, hogy minden kultúra egyenlő, és a bevándorlás jó dolog. Angela Merkel a múlt évben a „Wir schaffen das” mondatot ismételgette, pedig láttuk a terrort, a nemi erőszakot és a többi szörnyűséget. Európa motorállamának a vezetője gyakorlatilag kulturális öngyilkosságra szólított fel. A jó hír, hogy az európaiak ébredeznek, elég csak Hollandiát, Franciaországot, Belgiumot, Ausztriát vagy Magyarországot említenem.
– Nagy port vert fel, amikor a magyar referendumot megelőzően Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Nyugat-Európa no-go zónáiról beszélt. Hollandiában léteznek ilyen területek?
– Attól függ, hogyan definiáljuk a no-go zónákat. Vannak kerületek, ahol nem élnek hollandok, közvetetten vagy közvetlenül a saría érvényesül, a ramadán idején pedig akár meg is verhetik a rövid szoknyát viselő nőket. El lehet menni Malmőbe, Brüsszelbe vagy Londonba, ott is vannak olyan helyek, amelyekre akár használhatjuk a no-go zóna kifejezést, hiszen a hatóságok nehezen szereznek érvényt a törvényeknek. Hangsúlyozom: a definíción múlik minden. Hollandia kapcsán azt is mondhatnám, hogy lassan az egész ország egy no-go zónává válik. Például rengeteg a problémánk a marokkói fiatalokkal, akiknek a hatvan százaléka legalább egyszer már rendőrkézre került. Nemrég vendégeink érkeztek az Egyesült Államokból, és megmutattunk nekik pár ilyen kerületet. Sokkolta őket, amit tapasztaltak. Amíg nem látjuk a saját szemünkkel, természetes, hogy nem hisszük el.
„Orbán Viktor legalább ki meri mondani, hogy a magyar mentalitás alapja a kereszténység”
– A közvélemény-kutatások alapján ön és a pártja rendkívül népszerű Hollandiában. Mit vár a jövő márciusi parlamenti választásokról?
– Március még nagyon messze van. Mark Rutte miniszterelnök tudja, hogy sokat veszített a népszerűségéből, és most próbálja megnyerni a választópolgárokat. Sok múlik a következő fél éven, de az világosan látszik, hogy az embereknek elegük van azokból a politikusokból, akik kiárusítják az országukat.
A migrációs válság csak a múlt évben kétmilliárd euróba került a holland polgároknak. Minden menedékkérő után évi 36 ezer eurót kell fizetni. Ezzel egy időben a keményen dolgozó holland állampolgárokat megszorító intézkedésekkel sújtják. Remélem, hogy jó eredményt fogunk elérni, és akár a legerősebb holland párttá is válhatunk. Politikusként ugyanakkor tisztában vagyok vele, hogy fél év elképesztően hosszú idő.
– A választási programját a deiszlamizáció fogalom köré építette. Mit jelent ez pontosan?
– Meg akarok szabadulni a kulturális relativizmustól, és meg akarom határozni, hogy kik is vagyunk. Ami biztosan nem vagyunk: egy iszlám ország. Véget kell vetni Hollandia iszlamizációjának, ezt jelenti a deiszlamizáció. Nem akarom, hogy még több bevándorló érkezzen az iszlám országokból. Természetesen azok, akiket ideköt az életük, maradhatnak. De amint elkezdenek a saría alapján élni vagy a nőkkel erőszakoskodni, meg kell fosztanunk őket a holland állampolgárságtól, és ki kell utasítanunk őket az országból. Iszlám iskolákat sem lenne szabad nyitni. Ha azt akarjuk, hogy egy muszlim fiatal integrálódjon, nem küldhetjük iszlám iskolába, ahol a gyűlöletet tanulja meg. A muszlimok számára a lehető legkevésbé vonzóvá kell tennünk Hollandiát. Sokan a vallásszabadságot hangoztatják velem szemben, és hogy alkotmányellenesek az elképzeléseim. Nekik azt üzenem, hogy az iszlám kevésbé vallás, sokkal inkább ideológia. Ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy az iszlám elhagyása egyenesen halállal büntetendő.
– A Nexit is a holland identitás megmentését szolgálja?
– Inkább gazdasági vonatkozásban tekintek rá, de természetesen kulturális értelemben is alkalmazható. Nemcsak a saját költségvetésünket és monetáris politikánkat, hanem a határainkat is vissza akarjuk kapni Brüsszeltől. Magunknak kell eldönteni, hogy kit engedünk be az országba, és kit nem. A gazdasági érvekre visszatérve: a Brexit után sokan azt hangoztatták, hogy rossz döntés született, tönkremegy a brit gazdaság, sőt a végén még áram nélkül maradnak a szigetországban. Épp az ellenkezője történik, elég csak elolvasni az IMF-jelentéseket. A bilaterális kereskedelmi tárgyalásokkal ugyanez a helyzet, az államok sorban állnak, hogy a britekkel üzletelhessenek. Engem ez egyáltalán nem lep meg, korábban készíttettünk egy tanulmányt a Nexit következményeiről. Amennyiben elhagyjuk az Európai Uniót, tizenöt éven belül a holland gazdaság tíz százalékkal fog növekedni. Ez volt a végkövetkeztetés. A lakosság méretéhez képest az EU legnagyobb nettó befizetői vagyunk; lehet, hogy az önök autópályáit is mi fizetjük. Inkább saját autópályákat szeretnénk.
– Talán kevesen tudják, hogy a felesége magyar származású. Sokat járnak Magyarországra?
– Igen, elég sokat kirándulunk Magyarországon, és nagyon élvezem. Pár hete Esztergomban jártunk, a bazilikánál, mert még nem láttam azóta, hogy felújították. Másnap Orbán Viktorral is találkoztam. Az esztergomi kirándulás egyébként remek volt, az egyetlen probléma, hogy megjelent egy holland turistacsoport, és el kellett rohannom a fotózkodás elől. Egy kicsit tudok is magyarul, de a feleségem hollandja sokkal jobb.
