Kurz úgy fogalmazott, hogy „ nem szabad elfelejteni, hogy az Európai Unióa 20. század legnagyobb sikerprojektje”. Mint mondta, az EU 500 millió ember számára biztosítja a „békét, biztonságot és jólétet”, határain túl is stabilitásról, fejlődésről gondoskodik, s közben világszerte is a fejlesztési együttműködés legnagyobb finanszírozójává lépett elő.
Az osztrák kancellár kiemelte: „egészséges európai öntudatra” van szükség, még akkor is, ha néha úgy tűnik, „túlterheltek, illetve túl lassúak vagyunk ahhoz, hogy megálljuk a helyünket a nemzetközi versenyben, illetve túl megosztottak ahhoz, hogy közös nevezőre jussunk, s túl gyengék, hogy dacolhassunk a nagyhatalmakkal”.
Szerinte az EU-nak meg kell erősítenie ehhez alapjait, de szüksége van irányváltásra is. „Az Európai Unió alapját nem a szétosztott támogatások összege, a brüsszeli hivatalnokok száma, vagy a gazdasági teljesítményünk adja. Az EU alapját az alapvető értékeink, a jogállamiság, demokrácia, és szabadság szolgáltatják, amelyeknél nem szabad kompromisszumot kötnünk.
Ez az alapunk biztosítja számunkra, hogy békében, biztonságban és stabilitásban élhetünk, s ezt kell erősítenünk több együttműködéssel, azzal, hogy kifelé erősebb hangon szólunk, illetve a külső határok rendezett védelmével” – mondta Kurz.
Az osztrák kormányfő kiemelte, hogy helytelen állandóan megkérdőjelezni EU-t egészében.
Ausztria december végéig látja el az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét. Ezzel összefüggésben Kurz országa kiemelt célkitűzései között említette a nyugat-balkáni államok integrációját. „Az Európai Unió nem teljes a balkáni szomszédjaink nélkül. Bár még előttük áll a reformok útja, a célnak világosnak kell lennie, mégpedig, hogy mindannyian az EU tagjai lesznek” – szögezte le.
A kancellár e tekintetben olyan „biztató lépéseket” említett, mint Macedónia és Görögország között a névvita feloldása, a Szkopje és Szófia között kötött barátsági szerződés, illetve az „érezhető közeledés” Szerbia és Koszovó között.
Beszédélben Kurz előzetes támogatásáról biztosította Belgrádot és Pristinát, amennyiben a felek közösen határkiigazításban állapodnának meg. „Csak azt mondhatom, Ausztria biztosan nem fog szembe szállni azzal, ha Szerbia és Koszovó békésen és együttesen meg tudnak állapodni a határvonaluk megváltoztatásában” – állt a dokumentumban.
