Ausztria azt szeretné, ha Szerbia és Koszovó kompromisszummal oldaná meg a köztük fennálló problémákat és a nyitott kérdéseket – jelentette ki Sebastian Kurz (képünkön) osztrák kancellár tegnap belgrádi látogatása folyamán. Az uniós soros elnöki tisztet betöltő Ausztria kancellárja Alekszandar Vucsics szerb elnökkel tárgyalt.
– Belgrád csak akkor csatlakozhat az Európai Unióhoz, ha rendezte a viszonyát Pristinával – jelezte a közös sajtóértekezleten. – Belgrád és Pristina továbbra is mérföldekre áll a kapcsolatok normalizálásától, jelezte Vucsics, hozzátéve, hogy Szerbia számára alapvető fontosságú volna a kérdés megoldása.
Az osztrák kancellár látogatásának célja az volt, hogy ösztönözze a párbeszédet Szerbia és Koszovó között, miután Belgrád a 2008-as függetlenedése óta nem ismeri el önálló államként Koszovót. Tovább fokozta a feszültséget, hogy a közelmúltban Pristina jelezte, saját hadsereg felállításába kezd. Az unió vezette párbeszéd szeptember elején befagyott, amikor Vucsics törölte a találkozóját Hashim Thaci koszovói elnökkel Brüsszelben, arra hivatkozva, hogy annak jelenleg nincsenek meg a minimális feltételei.
Thaci jelezte, hogy készen áll a párbeszédre, ám azóta nem történt előrelépés. Belgrád és Pristina viszonyában évek óta nem sikerül előrelépést elérni, korábban az uniós csatlakozás egyik előfeltételeként szabták meg a viszony normalizálását – erről a felek 2013-ban egyeztek meg.
Idén nyáron a két vezető egyébként felvetett egy lehetséges „határkorrekciós” megoldást, pontosabban azt, hogy esetleg elcserélnék Koszovó északi, zömében szerbek lakta részét Szerbia déli, albán többségű területével. Az ötletet Szerbián és Koszovón belül, valamint a nemzetközi téren is bírálták, attól félve, hogy egy ilyen lépés új konfliktust nyitna a két fél között.
A feszültség most kiújult, miután kilenc állam is visszavonta Koszovó elismerését, így már csak 102 ország ismeri el önálló államként. Ivica Dacsics szerb külügyminiszter jelezte, célja, hogy száz alá csökkenjen a Koszovót elismerő országok száma. Kiemelte, a nyugati országok szerint Belgrád lépései aláássák a kétoldalú kapcsolat rendezését célzó párbeszédet, Dacsics szerint azonban Koszovó lobbitevékenysége nem zavarja a Nyugatot.