Mateusz Morawiecki miniszterelnök-helyettes közölte, hogy kulcsfontosságú a negatív demográfiai trendek megfordítása. A központi statisztikai hivatal nemrég megállapította, hogy a jelenleg 38 millió lakosú Lengyelországban 2060-ra 6,7 millió fővel fog csökkenni a munkaképes felnőttkorú lakosság, a nyugdíjkorhatár csökkentése esetében pedig 8 millióval. (A kormány nemrég jelentette be, hogy támogatja Andrzej Duda államfő törvényjavaslatát, miszerint az előző kormány által 67 évre felemelt nyugdíjkorhatárt a férfiak esetében 65-re, a nőknél 60-ra csökkentenék.)
Mateusz Morawiecki közölte, hogy mivel Ukrajnában most „nem mennek jól a dolgok”, a lengyel munkaerőpiacon akár egymillió ukrán állampolgár találhatná meg a számítását. A miniszterelnök-helyettes szerint Lengyelországnak minél előbb helyettesítenie kell azt az 1,35 millió lengyel munkavállalót, aki a becslések szerint a következő négy évben eltűnik a munkaerőpiacról. A politikus úgy véli, ez az ukránoknak is nagy lehetőség, hiszen külföldön megkeresett jövedelmükkel támogathatják az ukrán gazdaságot. Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter kedden jelentette be, hogy idén átlépi az egymilliót az ukrán állampolgárok számára megadott lengyel vízumok száma.
A külföldi munkavállalók Lengyelországba csábítása mellett Varsó elindította az 500 plusz névre hallgató programot, amelynek értelmében a két- és többgyermekes családok gyermekenként havonta 500 zlotyt (35 ezer forintot) igényelhetnek. A cél a születések számának növelése.
Aggódik Strasbourg
Az alkotmánybíróságot korlátozó lengyel jogszabályváltozások veszélyeztetik a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot – áll az Európai Parlament plenáris ülésén tegnap elfogadott állásfoglalásban, amelyben a képviselők aggodalmuknak adnak hangot a lengyelországi fejleményekkel kapcsolatban. A strasbourgi plenáris ülés a néppárti, a szociáldemokrata, a liberális, a radikális baloldali és a zöld frakció közös határozattervezetét 510 igen szavazattal, 160 ellenében, 29 tartózkodás mellett fogadta el. A képviselők aggodalmukat fejezték ki a „teljesen működőképes alkotmánybíróság hiánya”, valamint a „közelmúltban más területeken bekövetkezett, a megfelelő konzultációt nélkülöző gyors jogalkotási fejlemények miatt”. Azt kérték az Európai Bizottságtól, hogy értékelje az elfogadott jogszabályok összeegyeztethetőségét az uniós joggal és azon értékekkel, amelyeken az Európai Unió alapul. (MTI)
