Új szelek fújnak Kubában: a törvényhozás a napokban egy olyan alaptörvény-módosítást fogadhat el, amely lehetővé teheti a magántulajdont, a külföldi befektetéseket és a melegházasságot is.
„A mai napon a kubai képviselők elfogadták Miguel Díaz-Canel elnök új kormányát” – írta a Havanna Times szombaton. Az áprilisban hatalomra került 58 éves elnök a nagy öregektől kapta meg a feladatot, hogy végigvigye Kubában a generációváltást és a modernizációt. Ezt szolgálja az új, megfiatalodott parlament és kabinet, illetve az 1976-os kommunista alaptörvény módosítása is – persze csak mértékkel.
A nemzetközi közösség örömmel fogadta a hírt, hogy a kommunista szigetország új úton indult el. – Kuba komoly politikai és gazdasági reformfolyamat felé mozdul, bár ez nem fog gyorsan vagy drámaian megtörténni – fogalmazott Geoff Thale, a Washington Office on Latin America (WOLA) nevű elemzőközpont Kuba-szakértője.
– Látható, hogy a kormány továbbra is meg akarja tartani az ellenőrzést, vezetni kívánja a változás folyamatát – emelte ki. Amennyiben a parlament elfogadja az alkotmánymódosítást, arra még a kubaiaknak egy népszavazáson rá kell bólintaniuk.
Az eddigiekhez képest jelentős változást jelent, hogy az új alkotmánytervezet engedélyezi a magántulajdont. Ez, illetve a kisvállalkozások és a külföldi befektetések már de facto jelen voltak a kommunista szigetországban, de mostantól mindez hivatalos és legális lesz.
Szakértők úgy vélik, a módosítás jelentős változásokat vetíthet előre: az állam által vezetett gazdaság a kapitalizmus irányába tolódik majd. A helyiek életét jelentősen módosítja az is, hogy lehetővé válik a mobilinternet használata, megkönnyítve a nyitást, a vállalkozást és persze a tájékozódást is.
A nemzetközi sajtóban kiemelték, hogy Kuba bizonyos szempontból liberálisra vált: az alaptörvény a jövőben a házasságot két egyén közösségeként határozza meg – szemben az eddigi egy férfi és egy nő megfogalmazással –, ami utat nyit a melegházasságnak.
A homoszexualitás korábbi üldözése után a szigetországban ez hatalmas lépést jelent, és nagy szerepe lehet benne Raúl Casto volt kubai elnök lányának. Mariela Castro – aki egyébként parlamenti képviselő is – régóta élharcosa a szexuális és nemi kisebbségek jogainak, és munkájának, a diszkriminatív törvények eltörlése után, ez lehet a legnagyobb eredménye.
Ideológiai szempontból változást jelent, hogy az alkotmányból kikerült a kommunista szó, amelyet most a szocialistával helyettesítenek. A tervezet kihagyja azt a paragrafust, mely szerint alapvető cél egy kommunista társadalom építése, és célkitűzésként csupán a szocializmusra való törekvés marad. A változtatás előirányozhatja az ország politikai ideológiájának lazítását. Erre persze még mindenképpen várni kell, hiszen az állampárt neve továbbra is Kubai Kommunista Párt maradt, és továbbra is a sztálinista kommunizmus a fő irányvonal.
– A változtatás nem jelenti, hogy megtagadjuk elveinket – jelezte a parlament elnöke, Esteban Lazo. Kiemelte, Kuba egyszerűen egy másik korba érkezett, miután összeomlott a Szovjetunió. – De továbbra is hiszünk a szocializmusban – tette hozzá.
Sokak szerint ugyanakkor a reformok csupán látszatintézkedések. Az alkotmánymódosítás például elutasítja a közvetlen elnökválasztás lehetőségét, amit a kubaiak régóta követelnek, fogalmaz a Granma kubai lap egyik elemzője. Az utóbbi napokban tiltakozásba kezdtek a helyi vallási közösségek vezetői is, akik szerint a „melegházasság nem fér bele a szocialista ideológiába, a házasság az egy férfi és egy nő között jöhet csak létre”.
Az átalakulással kapcsolatban egyébként a párton belül is megosztottság van, a reformpártiak és a keményvonalasok között még nem született konszenzus. Egy dologban azonban mindenki egyetért: a reformok pontosan követik az állampárt elnökének, Raúl Castrónak az elképzeléseit.