Tovább forrnak az indulatok Bolíviában Evo Morales elnök új kormányzati központja miatt, adta hírül tegnap a The Guardian. – Az államfő egy olyan épület felhúzásával próbál halhatatlanná válni, amely nemcsak ízléstelen, de erkölcstelen is, hiszen a bolíviaiaknak gyakorlatilag az egészségügyi ellátáshoz sincs joguk – mondta a brit lapnak Carlos Toranzo helyi politikai elemző.
Evo Morales helyi idő szerint múlt csütörtökön nyitotta meg a vitatott épületet, amelyet La Paz történelmi óvárosába építettek, és 29 emelet magasba emelkedik. Az építés költsége megközelítőleg 34,4 millió dollár volt, Morales épületrészét pedig szaunával, pezsgőfürdővel és konditeremmel is felszerelték, ami felháborította a meglehetősen szegény ország lakosságát. Hiába nevezték el a toronyházat a nép épületének, a megnyitását tüntetések kísérték.
Az elnök – aki Bolívia első őslakos származású államfője – azzal indokolta az új épület szükségességét, hogy a régi, Palacio Quemado névre hallgató kormányzati központ a gyarmati időkből származik, így semmi nem utal az ország eredeti lakóira. – Ott minden európai. Ezért múzeum lesz belőle – fogalmazott a baloldali Morales, aki az épület felhúzásának meglehetősen nagy költségeire is reagált. Mint mondta, mivel öt, jelenleg külön épületet bérlő minisztérium is a toronyházban kap majd helyet, Bolívia évi húszmillió dollárnak megfelelő összeget tud a jövőben spórolni.
A legtöbben Morales hatalmának bebetonozásával azonosítják a toronyházat. A dél-amerikai ország elnöke 2006 óta áll Bolívia élén. A kokacserje-termesztőből lett politikus 2016 decemberében jelentette be, hogy 2019-ben negyedszerre is indulni készül az elnökválasztáson, annak ellenére, hogy 2016 februárjában a bolíviaiak egy népszavazáson elutasították azt az alkotmánymódosítási javaslatot, amely lehetővé tette volna, hogy Morales megszakítás nélkül egymás után négyszer is betölthesse az elnöki tisztséget. Akkor az államfő elfogadta a népszavazás eredményét.
Morales pártja, a Mozgalom a Szocializmusért azonban tavaly szeptemberben az alkotmánybírósághoz fordult, amely döntésével elhárította az államfő újraválasztásának jogi akadályait.