A hatalmas horpadás azért maradt rejtve, mert mélyen a jég alatt rejtőzött. A krátert először 2015-ben vették észre a grönlandi jégtakaró feltérképezésekor, majd 2016 tavaszán egy német kutató repülőgép is készített felvételeket, amelyeken ugyancsak jól kivehető volt a nagy kiterjedésű, kör alakú forma. Ezt követően kezdődtek a vizsgálatok Kurt Kjaernek, a koppenhágai egyetem munkatársának vezetésével.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint a hatalmas mélyedést egy vasmeteorit becsapódása okozta, ami a grönlandi jégtakarót áttörve hét kilométer mélyen hatolt a földkéregbe. Először húsz kilométer átmérőjű krátert vágott benne, ami néhány perc alatt kiszélesedett a végleges, a Hiawatha-gleccser alatt 900 méterrel található 31 kilométeres átmérőjű kráterré.
Ez a felszíni képződmény azért különleges, mert ez az első olyan mélyedés, amely a jég alatt bújik meg, nem beszélve arról, hogy a jégnek köszönhetően megtartotta tökéletes formáját. (Vélhetően másfél kilométeres, tizenkétmilliárd tonnás vasmeteorit becsapódásakor keletkezett.) Az esemény pontos időpontját egyelőre nem sikerült meghatározni.
Lehet, hogy 2,6 millió éve, de az sem kizárt, hogy mindössze 12 800 évvel ezelőtt csapódott be és okozott globális lehűlést a bolygón. Az utóbbi időpont fontos a földtörténetben, hiszen az addig fokozatosan emelkedő átlaghőmérséklet hirtelen jelentősen visszaesett. Csaknem 1100 éven át tartó lehűlés köszöntött be, de sokkal gyorsabban, mint ami a szokásos eljegesedésekkor megszokott volt. A folyamat 11 700 évvel ezelőtt fejeződött be.
Több mint egy évtizeddel ezelőtt egy csapat kutató azzal állt elő, hogy a lehűlés mögött valamilyen kozmikus eredetű hatás áll. Egyik lehetőségként felmerült, hogy üstökös maradványai robbantak fel a légkörben, a levegőbe kerülő hihetetlen mennyiségű égéstermék pedig eltakarta a Napot, ez vezetett a gyors lehűléshez. És akkor előkerül ez a kráter, ami biztosan nem lehet fiatalabb 11 700 évnél.
Ez hatalmas időintervallum, de a kutatók egy csoportjának meggyőződése, hogy az újonnan felfedezett kráter magyarázatot adhat a hirtelen jegesedésre. Michail Petaev, a Harvard Egyetem geokémikusa őket erősíti, hiszen vastartalamú anyag becsapódására utaló jeleket talált grönlandi jégmintákban.
A kérdés eldöntését segíti, hogy a gyorsan olvadó grönlandi jég alól mind jobban kibukkanó kráter titkai egyre könnyebben megfejthetők.