A német Kereszténydemokrata Unió (CDU) új vezetője, Annegret Kramp-Karrenbauer átfogó vizsgálatnak vetné alá a német bevándorlási rendszert, ugyanis – elődjével, Angela Merkel kancellárral ellentétben – szükségét érzi a sorsdöntő 2015-ös év alapos revíziójának – írja a Deutsche Welle. Kramp-Karrenbauer a Welt am Sonntag című lapnak elmondta, a 2015-ös migrációs válság elejétől venné górcső alá Merkel politikáját egy februári munkaértekezlet során. – Áttekintjük a teljes migrációs kérdést a külső határok védelmétől a menedékkérési eljárásig, de megnézzük azt is, hogy mennyire volt sikeres az integráció – közölte. Hozzátette: az Európai Unió határvédelmi ügynöksége, a Frontex, valamint a német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal is részt vesz a megbeszéléseken ott és akkor, amikor erre szükség lesz.
Kramp-Karrenbauer, bár Merkel kiválasztottjaként vette át a CDU elnökségét, elődjétől eltérő véleményen van a 2015-ös migrációs válság, illetve a német kormány ezt követő reakciójának megítélésében. Merkel szerint a 2015-ben történtek megvitatása, midőn több mint egymillió bevándorló lépett be Németországba, elvesztegetett idő volt – idézte a kancellárt a Welt am Sonntag. Ám ezzel Kramp-Karrenbauer nem teljesen ért egyet.
– Furcsán venné ki magát, ha a CDU-ban úgy általánosságban közelítenénk a témához, s nem vennénk figyelembe, mi történt valójában – mutatott rá.
A migrációs válság kezdetétől fogva a bevándorlás uralja a német belpolitikát, s ennek farvizén tudott megerősödni az Alternatíva Németországért (AfD) szélsőjobboldali párt, országszerte növelve parlamenti képviselőinek számát.
Az AfD egyébként tavaly sikertelenül kezdeményezett alkotmányos eljárást Angela Merkel bevándorlási politikája ellen. A német alkotmánybíróság ugyanis novemberben egyhangúlag elutasította a próbálkozást, mondván, a párt nem tudta bizonyítani, hogy a kancellár 2015-ös döntése a migránsok beengedéséről alkotmányellenes lett volna. Merkel 2015 szeptemberében arról határozott, hogy átmenetileg felfüggeszti az EU migrációs rendelkezéseit, s beengedi Németországba a menedékkérőket.
Az AfD azzal érvelt a keresetében, hogy a lépés megsértette a Bundestag – az alsóház – jogát a döntésben való részvételről, továbbá sérült a hatalmi ágak szétválasztásának alkotmányos elve is.