A székely kongresszuson Marosvásárhelyen a székelyföldi értéktárról, a nyelvi jogokról és Székelyföld társadalmi állapotáról tartottak előadásokat. Csíkszeredán a regionalizmus földrajzi és településhálózati vetületeiről, a régióépítés szerepéről a székelyföldi közigazgatásban és önkormányzati működésben, a székelyföldi vállalkozókról és vállalkozásokról, a vidéknek és az agráriumnak Székelyföld gazdaságában elfoglalt szerepéről beszéltek. Sepsiszentgyörgyön a történelem, a székelyföldi oktatás, népegészségügy, az épített örökség helyzete, a közösségi gazdálkodás és a falusi kultúrházak helyzete és funkcióváltása volt a téma.
A kongresszus megpróbálta azonosítani a Székelyfölddel kapcsolatosan felhalmozódott akadémikus tudást, hogy a tanácskozás révén körvonalazni lehessen a székelyföldi tudományos együttműködés új útjait. A korábbi székely kongresszusok óta végbement legnagyobb változásnak ugyanis az tűnik, hogy a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szervező-otthonteremtő részvételével a konferencia tudományos hátteret nyert. Ezt erősítette meg Dávid László, a Sapientia rektora is, aki egyfajta párhuzamot is vont, felidézve, hogy Amerika mai fejlődésének egyik motorja, a Szilícium-völgy a XIX. században egy mezőgazdasági övezet volt.

Továbbra is jelentősnek tűnik a népességmegtartó képesség
Az emelte ki környezetéből, hogy 1891-ben ott hozták létre a gyakorlatias oktatást célul kitűző Stanford Egyetemet. Székelyföldön a Sapientia tölthet be hasonló szerepet, jelentette ki az egyetem vezetője. A konferenciát levélben köszöntő fővédnök, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is így fogalmazott: „Székelyföld magyarságában való megmaradása azon áll, hogy egységbe tudjuk-e fogni hagyományaink megőrzését napjaink szakmai, tudományos és gazdasági teendőivel.”
A konferencia közpolitika-gerjesztő jellegének erősítése érdekében a szervezők felkérték a konferencia szekcióvezetőit, hogy tanácskozásukat közpolitikai javaslatokkal zárják. A jelentések összegzését két-három héten belülre ígérik, a kongresszus fő szervezője, Bakk Miklós politológus azonban a Magyar Időknek elmondta: a több mint kilencven szakértő által biztosított előadások jó színvonalúnak tekinthetők, ám nem sikerült valamennyi helyszínen megfelelően mozgósítani a helyi értelmiségi elitet. Kiemelkedőnek ítélte a székelyföldi társadalom állapotával foglalkozó egész napos szekció munkálatait.
Kiss Tamás szociológus megállapította: az elvándorlás ellenére Székelyföld népességmegtartó képessége továbbra is jelentősnek tűnik, jóval meghaladva a romániai átlagot. Az előadások a romakérdés fontosságát is hangsúlyozták, megállapítva, hogy a helyi politikának nincs már vesztegetni való ideje hatékony integrációs stratégiák kidolgozására, amellyel kezelni lehessen a roma lakosság ügyét. Bakk Miklós felhívta a figyelmet a székelyföldi oktatás helyzetével foglalkozó, nagy érdeklődést kiváltó, és minden bizonnyal további vitákat gerjesztő panelre is. A kongresszus legfontosabb anyagait és következtetéseit kiadványban készülnek közzétenni a szervezők.