Washington, Tokió és Szöul arra sürgette a nemzetközi közösséget: szigorúan tartsák be az ENSZ Biztonsági Tanácsa által március elején meghozott, Phenjan elleni szankciókat. Barack Obama amerikai elnök Abe Sinzó japán miniszterelnökkel és Pak Gun Hje dél-koreai elnökkel tartott találkozója után azt mondta: a három állam együttműködése elengedhetetlen. Pak közlése szerint a vezetők megvitatták, hogyan lehetne Észak-Koreát visszatartani atomarzenáljának fejlesztésétől.
A washingtoni atomcsúcson több mint ötven ország vezetői vesznek részt, hazánk képviseletében Orbán Viktor kormányfő. Habár idén a nukleáris terrorizmus és az Iszlám Állam jelentette fenyegetés a kiemelt fontosságú napirendi pont, a kétnapos találkozón az Észak-Korea nukleáris programja jelentette aggodalmak is szóba kerülnek. Obama – lapzártánk után – várhatóan kétoldalú egyeztetést folytat Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
Az amerikai elnök rámutatott, hogy az atomfegyvermentes világ kora – amelyet pedig 2009-ben, prágai beszédében ő maga tűzött ki célként – nem fog egyhamar eljönni, viszont az ehhez szükséges munkát megkezdték.
Politikai kérdésekről és energiaipari együttműködésről is tárgyalt eközben Washingtonban Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki többek közt az amerikai külügy energiaügyekért felelős különmegbízottjával, Amos Hochsteinnal egyeztetett. – Az energiabiztonság kérdése Közép-Európában nem megoldott, s ennek hiánya a térségben komoly biztonsági kockázatokat rejt magában – mondta Szijjártó az MTI-nek. A külgazdasági és külügyminiszter értékelése szerint manapság Magyarország egyik fő gondja az, talál-e új útvonalakat a gázszállításhoz. Az amerikaiak ebben nyújtanak segédkezet.
– Magyarország és az Egyesült Államok gazdasági-védelmi együttműködése nagyon jó, ám ugyanez nem mondható el a politikai együttműködésről, amely nemegyszer akadozik, de mi mindig elmondjuk amerikai partnereinknek a valós helyzetet – mondta. A Susana Malcorra argentin miniszterrel folytatott megbeszélései után Szijjártó Péter kifejtette: az új jobboldali vezetés Buenos Airesben erőteljes nyitási politikát hirdetett, s ez jól illeszkedik a magyar diplomácia „déli nyitásként” ismert törekvéseihez is.