A megbékélést és a két ország barátságát hangsúlyozta szerdára virradóra az amerikai elnök és a japán kormányfő, amikor – a második világháború óta először közösen – lerótták kegyeletüket a 75 évvel ezelőtti Pearl Harbor-i japán támadás mintegy két és fél ezer halálos áldozata előtt. – Soha többé nem szabad megengednünk, hogy megismétlődjenek a háború szörnyűségei – jelentette ki a japán miniszterelnök. Abe Sinzó a csendes-óceáni emlékműnél részvétét nyilvánította az 1941-ben megölt amerikai katonák haláláért, de – mint arra a tokiói kormányszóvivő előzetes kijelentése alapján számítani lehetett – kifejezetten bocsánatot nem kért a japán császári haderő hadüzenet nélküli támadásáért. Abe még az útja előtt közölte: Japán és az Egyesült Államok szövetsége reményt ad a világban másutt is. – Szövetségünk azt üzeni: a békével többet lehet nyerni, mint a háborúval – fogalmazott most Barack Obama amerikai elnök a japán kormányfő mellett állva.
Abe a negyedik japán miniszterelnök, aki Pearl Harborba látogatott
– korábban saját nagyapja, Kisi Nobuszuke is járt ott kormányfőként –, de az első, aki ezt az amerikai elnökkel közösen tette. Ugyancsak ő az első, aki felkereste a USS Arizona elsüllyesztett hadihajó roncsa fölé emelt emlékhelyet, és ott koszorút helyezett el. Az öböl fenekén fekvő hajóroncs több mint ezer amerikai haditengerész és tengerészgyalogos sírja. Hírügynökségek felhívták a figyelmet, hogy Abe részéről a vizit egy amerikai gesztus viszonzásának tekinthető. Obama május végén – az amerikai elnökök közül elsőként – felkereste Hirosimát, ahol megemlékezett az 1945. augusztusi amerikai atombomba-támadás áldozatairól.
Abe felesége, Abe Akie első japán first ladyként augusztusban járt Pearl Harborban.
A japán császári haderő 1941. december 7-én – ahogy Franklin Roosevelt amerikai elnök nevezte: a gyalázat napján – támadta meg a Honolulu melletti Pearl Harborban állomásozó flottát, kiváltva az Egyesült Államok belépését a második világháborúba. Közvetve pedig a Washingtonnak szóló magyar hadüzenethez is hozzájárult: Bárdossy László miniszterelnök német és olasz nyomásra 1941. december 12-én nyilvánította ki a hadiállapotot a budapesti amerikai követnek. A következő évek egyik nagy kérdése, hogy miként alakul az amerikai–japán viszony Donald Trump elnöksége alatt.
Abe a külföldi vezetők közül először kereste fel a megválasztott elnököt a New York-i Trump-toronyban. Ezt követően ugyan pozitívan nyilatkozott, de az, hogy Tokióban nyomban utána szükségesnek neveztek egy újabb találkozót is Trump januári beiktatása előtt, arra utalt: maradtak még elvarratlan szálak. A japán parlament pár hete ugyan ratifikálta a csendes-óceáni térség – Kínával szemben létrehozott – szabadkereskedelmi egyezményét, ám Trump fel akarja mondani,, és azt is szorgalmazza: Japán és Dél-Korea pedig fejlesszen atomfegyvert, ha tartós biztonságot akar.