Akik különösen a legutóbbi időkben nem látnak örvendetesen gyors fejlődést a Fidesz, illetve a kormány reagálási keménységében a korábban a külföldi beavatkozásokkal és hazug vádakkal szembeni politikájában, azok meglehetősen elszigetelten élnek a valóságtól.
Csupán két példa a 27 éve tartó a fenti állítást bizonyító örvendetes, régóta várt „legekre”.
Múlt heti hír, hogy hiába tárgyalt volna Kocsis Máté józsefvárosi fideszes polgármesterrel az Auróra utcai szórakozóhely bezáratásával kapcsolatban az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének tanácsosa, a VIII. kerületi önkormányzat elutasította a megkeresést.
Elmondaná valaki, hogy egy ilyen elutasítás ezen kívül mikor történt az elmúlt több mint negyedszázadban az USA-nak belügyeinkbe történő beavatkozási kísérlete ügyében?
A második ilyen „legek” példája az az interjú, amely a neokonzervatív-ultraliberális német Die Zeitben jelent meg Kovács Zoltán kormányszóvivővel. Aki az egyébként 8 és fél nyomtatott oldal terjedelmű interjú végére ezzel tett pontot: „ezt a meglehetősen ökör vitát be kell fejeznünk.”
A külföldi sajtó interjú formájába öltöztetett hazug kliséáradatának ilyen visszautasítására sem emlékszik vélhetően szintén senki az elmúlt időkből. Ami külön öröm az az, hogy ezt a kölcsönkenyér visszajár alapon adott riposzt lenyelője az a német cselédsajtó, amely hűségesen visszhangozza mindazon aljas vádakat, amelyeket a Bitó-szalon félékben találnak ki nálunk, miközben az azokat visszhangozó külföldi visszhang kamra sajtó következetesen elfelejti alapvető szakmai feladatát, a „fact checkinget”, azaz a tényellenőrzést.
A Die Zeit az interjút így foglalja össze, azonnal tükrözve, mi az a centrális kérdés, ami a német sajtót 27 éve izgatja velünk kapcsolatban mindannyiszor, amikor Magyarországot jobbközép kormány vezeti, azaz az antiszemitizmus témája: „A magyar kormánynak George Soros befektetővel való vitájában antiszemita plakátkampányt vetnek a szemére. Orbán sajtóminisztere ebben semmilyen problémát nem lát.” A cikk címe Kovács Zoltán ezen visszaütésének idézete: „Maga gondolkodik rasszista módon”.
A „sajtóminiszterrel” készült interjú leadje: „Kovács Zoltán hét éve dolgozik miniszterként a magyar kormányban. Mivel Orbán csak rendkívül ritkán ad interjút, Kovács gyakran veszi át szerepét. Az interjú céljára az 1969-ben született történész Budapest belvárosában lévő irodájában fogad. A kabinetben a magyar kormány álláspontjának nyilvános megfogalmazásáért illetékes. Saját kijelentése szerint ő Orbán első tanácsadója, ami a nemzetközi politikát illeti”.
Most pedig lássuk Steffen Dobbert interjújának fénypontjait.
Arra a kérdésre, hogy Magyarország miért nem hagyja ott az EU-t, a szóvivő első válasza: „Mit akar ezzel a kérdéssel?”, amit magyarázat követ, és abban az is szerepel Dobbert(mannak) az ezen kérdést tovább nyújtó kérdésére adott válaszként, hogy „Ez meglehetősen unalmas interjúvá válhat.”
Ugyanerre a további és további kérdésre Kovács visszakérdez: mondja már, miért kellene Magyarországnak az EU-ból kilépnie? Mire Dobbert: (…) mert nem osztja azon értékeket, mint amelyek az EU-szerződésekben vannak…
Kovács Zoltán, aki annyira azért udvarias, hogy nem azt felelte, manapság európai „értékeket” az emleget, aki lop is, csak azt válaszolja: „Ez marhaság”.
Majd kissé később következik az a kérdés, hogy Magyarország miért nem fogad be 10-20 ezer menekültet?
Az interjúvolt: „Mivel nem hiszünk a migrációban. A migráció nem megoldás és nem jó. Jogunk van ezt hinnünk.”
A rákérdezésre – hogy de hiszen a legutóbbi EU-csúcson döntés született a menekültválság elosztásos kezelésére – a kormányszóvivő elmondta, hogy a magyar kormány e döntést nem támogatta. Korábban pedig éppen ez ügyben fordultak az uniós bírósághoz.
További álkérdések (vádak hangoztatása) után jön az egyik „nagy” kérdés: miért akarják bezáratni a CEU-t?
Válasz: „Nem akarjuk bezáratni”. A viszontkérdések egyikére: „Mutasson meg egyetlen mondatot a törvényből, amely bizonyítja, hogy a CEU-t be akarjuk zárni”. Amire Dobbert nem idéz, mert erre a Bitó-szalonfélék nem készítették fel.
Majd jön az interjú elkészítésének igazi oka: kérdés a Soros plakátkampány, „amelyről zsidó szervezetek mondják, hogy antiszemita”.
Kovács: „Hogyan tudja egy plakátmotívumról azt állítani, hogy zsidóról van szó? Ez mégiscsak a feje tetejére állított logika. Csak azért, mert valakinek zsidó tulajdonságai vannak, azt gyanítja, hogy zsidó. Ez a rasszizmus. És ön beszél itt rasszizmusról?”
Az ugyanezen témára következő „n”-edik kérdésre adott válasz : ”Meg tud egy zsidót más emberektől különböztetni? Maga rasszista módon gondolkodik és ugyanezzel bennünket vádol!”
Ezután jönnek a Soros-féle támogatásban részesülő NGO-k témája, amelyek – mondja Kovács – politikai célzattal tevékenykednek és így az amerikai törvényeket mintául véve, törvényt hoztak támogatásuk átláthatóbbá tételére.
Dobbert ismét visszatér a kötelességszerűen begyébe helyezett Soros-plakát témára. Látható örömmel ágyazva be kérdésébe az alig várt „náci” szót: „De hát olyan plakátkampányt indítottak, amelyekről Budapesten emberek mondják, hogy őket a náci módszerekre emlékeztetik”.
Amire válasz, miután Dobbert kéjjel ismétli meg a Németország számára nyilván ismeretlen „náci” szót, hogy egyrészt szégyen, amiért épp a német sajtó nácizik, és hogy másrészt, amikor a kormány ezzel kapcsolatban „sajtóközleményt ad ki, senkit nem érdekel”(…) „Bennünket nem igazgat Soros úr vallása. Hanem az, hogy mit tesz…meg NGO-jai.”(…) „Nézze meg Ausztriát, ahol a Transparency Internationalt és a Freedom House-t lobbista csoportokként regisztrálják.”
A legvégén jönnek a Magyarországon a Bitó-szalon féle Andersen-mesék híveként folyvást hazudozó Die Zeit-cseléd rákérdezése a nálunk az ellenzék számára nem létező sajtószabadságra, amire a kormány szóvivője tényszerűen azt feleli, hogy amióta hivatalban van, csak kritikát hall, ezzel téve pontot az impotens interjúra: „Ez meglehetősen ökör vita, amit be kell fejeznünk.”