Technokrata miniszterelnök, de nem szakértői, hanem politikai kormány élén – ez a megoldás körvonalazódott az elmúlt hét végére Olaszországban. Hétfőn a kormányalakításra esélyes két – egyaránt EU-szkeptikus – párt, az Öt Csillag Mozgalom (M5S) és a Liga közölte kormányfőjelöltjük, Giuseppe Conte nevét Sergio Mattarella államfővel, aki a lapzártánkig érkező hírek szerint nem reagált még erre.
Az 53 éves ügyvéd és jogászprofesszor neve nem ismert politikai berkekben – ahogy a Corriere della Sera ennél erősebben fogalmazott, Conténak gőze sincs a politikáról –, de komoly nemzetközi tapasztalattal rendelkezik több nyugati országból is, és a válságkezelés az egyik szakterülete. Erre alighanem szüksége is lenne az EU egyik legeladósodottabb országában, ahol a GDP 132 százalékát teszi ki az adóssághegy, miközben a Brüsszel-ellenes kormány hivatalba lépése további negatív piaci reakciókat vált ki.
Hétfőre a tízéves olasz államkötvények hozama 2,3 százalék közelébe emelkedett, az irányadónak tekintett német papírok és az olasz kötvények hozama közötti kamatfelár pedig közelített a kritikus 200 bázisponthoz. Ez azt jelenti: a pénzpiacok csak egyre nagyobb hozamért hajlandóak finanszírozni az EU legnagyobb adósságterhét; ugyan Görögország tartozása GDP-százalékban kifejezve magasabb, de az olasz gazdaság kilencszer nagyobb a görögnél.
Mindez az európai reakciókban is visszatükröződik, különösen, hogy a napokban kiszivárgott az M5S és a Liga kormányprogramjának egy előzetes – azóta átírt – tervezete, amelyben 250 milliárd eurós adósságleírást kértek volna az Európai Központi Banktól. (Ennek élén éppen egy olasz, Mario Draghi áll). Ezenkívül Luigi di Maio, az M5S elnöke bejelentette, felmondják a Lyon–Torino vasútvonal építését, amelynek a költsége 8,6 milliárd euró.
Bruno Le Maire francia gazdasági miniszter azt mondta: Olaszországnak érvényben vannak a kötelezettségei, akármilyen legyen is a kormánya. Ezt Matteo Salvini, a Liga vezetője visszautasította, mondván: a francia miniszterek foglalkozzanak csak a saját országukkal, ő nem arra kért felhatalmazást a választóktól, hogy a szegénység, a nélkülözés és a bevándorlás útját járja…
A vezető olasz politikusok ugyanígy kikérték maguknak a brüsszeli és német figyelmeztetéseket, így Manfred Weber európai néppárti frakcióvezető intelmét is, miszerint „a tűzzel játszanak, mert Olaszország súlyosan eladósodott”. Alexander Dobrindt vezető bajor politikus szerint az olasz „adósságkoalíció” „figyelmeztető lövés” Európának, és Németország nem fogja fizetni az olaszok tartozását.
A technokrata Conte mellett a tervezett kormány miniszterei politikusok lennének: a hírek szerint Salvini a belügyi, Di Maio pedig az egyik gazdasági tárca várományosa.
Külügyminiszterként Giampiero Massolo volt titkosszolgálati vezetőt emlegetik. Az olasz politika földcsuszamlásszerű változását egyébként visszaigazolja Valle d’Aosta északi régió vasárnapi választása: a hagyományos bal- és jobbközép pártok – itt először – kiszorultak a közgyűlésből, megerősödött az M5S és a Liga.