A legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) először azt a törvényt bírálta, amellyel a Plenkovic-kormány az Agrokor csődjének a nemzetgazdaságra gyakorolt káros hatását kívánta mérsékelni, majd a párton kívüli pénzügyminiszter, Zdravko Maric menesztését követelte, amiért korábban az Agrokor egyik vezető beosztású alkalmazottja volt. A múlt csütörtöki parlamenti szavazás során végre kibújt a szög a zsákból: a kormány talán legsikeresebb miniszterének lemondatása mögött az igazi cél a Plenkovic-kabinet megbuktatása.
A kormány elleni hadjáratában az SDP készséges segítőtársra talált – már nem először – a kormányzó koalíció kisebbik pártjában, a Most-ban. Ez a független listák laza szövetségéből nemrég párttá alakult – és ennek megfelelően elég heterogén – formáció most rajtavesztett. A kormányülésen a pénzügyminiszter támogatását megtagadó három miniszterétől a miniszterelnök megvonta bizalmát és menesztette őket. Az ezt követő kétnapos parlamenti hadakozás vége pedig az lett, hogy egy volt SDP-képviselő szavazatával a pénzügyminiszter megmenekült a leváltástól, viszont lemondásra kényszerült a parlament elnöke, Bozo Petrov, a Most vezetője.
Andrej Plenkovic miniszterelnöknek mielőbb pótolnia kell menesztett tárcavezetőit
A jobbközép kormány segítségére siető egykori SDP-s képviselő, Tomislav Saucha döntését azzal indokolta, hogy szerinte Horvátországnak nincs szüksége két éven belül egy harmadik voksolásra és az azzal járó költségekre. A legnagyobb kormányerő, a Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) ugyanezen a véleményen van, és ezt még azzal is megtoldja, hogy egy újabb választás és a vele járó huzavona megakasztaná a gazdaságban elindult kedvező folyamatokat (adósságcsökkentés, a termelés növekedése stb.). Ehhez érdemes hozzátenni azt is, hogy jelen pillanatban egy pártnak sem igazán előnyös új választás kiírása.
A HDZ szoros győzelme valószínűsíthető, tehát a választás nem hozna lényeges változást. Az biztosra is vehető, hogy más koalíciós partnert választana magának, mivel a Mosttal másodszor is pórul járt. Hogy kivel tudna összefogni, az rövidesen kiderül, hiszen Andrej Plenkovic kormányfőnek a parlament elé kell terjesztenie a menesztett miniszterek utódaira vonatkozó javaslatát.
Az SDP próbálja elvitatni a Plenkovic-kormány eredményeit, és erkölcsi megfontolásokra hivatkozva követeli a kormány távozását, elfeledkezve például arról, hogy az Agrokor nagy mértékű eladósodása Zoran Milanovic baloldali-liberális kormánya idején kezdődött, a mostaninak már csak a végjáték jutott. Azzal is riogat, hogy az Agrokor számára a vezető orosz hitelezőnél, a Sberbanknál kieszközölt áthidaló hitel – amelyért cserébe beleszólást kér a vállalatirányításba – káros mértékben megnöveli az orosz befolyást Horvátországban.
Az orosz nagykövet nyilatkozata – amely az egész mizériát elindította –, miszerint nincs több hitel, fizetnie kell az Agrokornak, ezt mindenesetre alátámasztja. Orosz sajtóforrások viszont azt sejtetik, hogy az akciót kívülről indították az orosz állami bankok balkáni pozícióinak megrendítésére. Egyvalamit mindkét verzió alátámaszt: a megnövekedett nagyhatalmi aktivitást a térségben, ami nem az ott élők érdekei szerinti megoldást keres a problémákra.
