Az ausztrál kormány fontolgatja, hogy az újonnan érkező bevándorlók egy részét nem engedi a nagyvárosokban letelepedni, ehelyett az ország gyérebben lakott vidékeire irányítanák őket. Canberra arra hivatkozik, hogy a három nagyváros – Melbourne, Sydney és Brisbane – már telített, s az intézkedéssel akarják elkerülni a túlzsúfoltságot – írja a Deutsche Welle más hírügynökségekre hivatkozva.
Alan Tudge ausztrál városfejlesztési és népesedésügyi miniszter elmondta, hogy az infrastruktúrára nehezedő túlterhelés a kontinens keleti városaiban az elmúlt évben 25 milliárd ausztrál dollárt (17,7 milliárd USA-dollár) emésztett fel, s előrejelzések szerint ez az összeg 2040-re 40 milliárd ausztrál dollárra is felmehet. A tárcavezető szerint a fő problémát a népesség gyors növekedése jelenti Sydney-ben, Melbourne-ben és az északkeleti Queensland államban, míg az ország egyéb részein lassú a növekedés. (Queensland Ausztrália területileg második legnagyobb s harmadik legnépesebb állama, fővárosa Brisbane.)
– Olyan intézkedéseken dolgozunk, amelyek révén az újonnan érkezők kevésbé lakott államokba és régiókba menjenek, s legalább néhány évig maradjanak is ott. A tapasztalat ugyanakkor azt mutatja, hogy az ilyen helyeken letelepülők jó része hosszabb távra rendezkedik be – hangsúlyozta Tudge.
Az elképzelések szerint az új bevándorlók extra pontokat kaphatnának a pontozásos ausztrál bevándorlási rendszerben, ha kevésbé népes térségekben telepednek le, vagy a munkavállalási vízumot eleve földrajzi területhez kötve kapnák meg. A tervezet öt várost – Darwin, Perth, Hobart, Adelaide és Canberra – jelöl ki regionális központokként a letelepedni kívánóknak. A 23,4 millió lakost (2016) számláló Ausztrália népessége több mint 380 ezerrel, azaz 1,6 százalékkal nőtt a 2018 márciusát megelőző tizenkét hónapban.
A legnagyobb növekedést, 2,2 százalékot Victoria államban, a legkevesebbet, 0,1 százalékot az északi területen regisztrálták. Ez utóbbi állam fővárosában, Darwinban még csökkent is a lakosok száma. Dél-Ausztráliában és Nyugat-Ausztráliában – a fővárosok körzetének kivételével – is rendkívül alacsony – 0,2 és 0,1 százalék – volt a népességbővülés. Az ausztráliai népességnövekedés mintegy háromnegyed része bevándorlásból származik, ami a kormány szerint évente körülbelül 25 százalékkal nő.
Az MTI arra hívja fel a figyelmet, hogy a bemutatott, lakhelyválasztásra vonatkozó megszorítás az újonnan érkező bevándorlók több mint felére – a munkaadók által finanszírozott bevándorlás vagy családegyesítés miatt – nem vonatkozhatna, így az érkezők körülbelül 45 százalékát érintené. Mivel a jövő évi választások egyik fő kampánytémája várhatóan a bevándorlás lesz, ezzel a tervvel szeretnének enyhíteni a nagyvárosok infrastrukturális problémáin. Egyelőre viszont még nem derültek ki részletek arról, hogyan lennének kikényszeríthetők a javaslat feltételei.
Kell a szén
Az ausztrál kormány visszautasította az ENSZ felhívását, amely szerint 2050-ig be kellene szüntetni a szén felhasználását energiaforrásként. Michael McCormack miniszterelnök-helyettes kijelentette, Ausztrália határozottan folytatja szénkészletei kiaknázását, mivel megújuló energiaforrásokkal nem lehet kiváltani a szénerőműveket – még akkor sem, ha a nemzetközi szervezet friss jelentése szerint az emberiségnek már csak 12 éve van arra, hogy elkerülje a klímaváltozás okozta katasztrófát. McCormack szerint a szénbányászat rendkívül fontos Ausztráliának, mivel az áramtermelés hatvan százalékát szénerőművek szolgáltatják, ráadásul a szén Ausztrália legnagyobb exportcikke, továbbá ötvenezer munkahely függ tőle.