Mark Zuckerberg, a Facebook közösségi portál alapítója és elnök-vezérigazgatója kongresszusi meghallgatásának második napján, szerdán elkerülhetetlennek nevezte a közösségi média bizonyos fokú szabályozását. A képviselőház energetikai és kereskedelmi bizottságában Jan Schakowsky demokrata párti képviselő felsorolta a Facebook és személy szerint Zuckerberg eddigi, sokszor ismételt bocsánatkéréseit, s megjegyezte: ez is arra utal, hogy „az önszabályozás egész egyszerűen nem működik”.
Zuckerberg erre reagálva hajlandónak mutatkozott bizonyos fokú szabályozás elfogadására. Majd hozzátette, hogy bár a szabályozás szükséges, de nagyon kell vigyázni arra, hogy milyen lesz ez, és hogyan alkalmazzák. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a Facebook nem gyűjt információkat szóban elhangzott beszélgetésekből, nem raktároz adatokat Oroszországban, és jelentős mértékben csökkenti oroszok esetleges hozzáférését az adatbázisához. Megerősítette: vizsgálják annak lehetőségét is, hogy új, Európára érvényes adatvédelmi rendszert dolgoznak ki, bár erről részletekkel nem szolgált.
Végül is Zuckerberg viszonylag sértetlenül megúszta az összesen tíz órán át tartó izzasztást, végig higgadt, összeszedett maradt, s bár a kérdések harmadára nem tudott válaszolni, látszott rajta, hogy a lényegi kérdésekre felkészült. S persze mindvégig bűnbánó magatartást tanúsított, amit szintén jó pontnak vettek „kihallgatói”.
Sőt néha neki kellett felvilágosítania a bizottságokat a Facebook alapvető működési elveiről, például arról, hogy a közösségi oldal nem hallgat le beszélgetéseket, s nem árulja a birtokába került felhasználói adatokat. (Mindössze lehetővé teszi, hogy a hirdetők a tevékenységük és érdeklődésük alapján érjék el a felhasználókat, illetve csoportokat, persze nevek ismerete nélkül.)
Bikkfanyelven írnak
Mindez nem jelenti azt, hogy ne lettek volna húsba vágó témák. Két demokrata képviselő is értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy a Facebook olyan személyekről is gyűjt adatot, akik nem is felhasználói a hálózatnak, és így sosem írtak alá semmilyen megállapodást a személyes adatok védelméről.
Zuckerberg erre lakonikusan annyit felelt, hogy ez biztonsági okok miatt történik. Felhánytorgatták azt is, hogy tovább folyik az adatgyűjtés olyanok esetében is, akik megszüntették fiókjukat – ezt a gyűjtést olyan weboldalak végzik, amelyek rejtett módon követik a volt felhasználók tevékenységét, valószínűleg még nyilvános előéletük alapján. Ez ugyan bevett gyakorlat a Facebook és a hirdetők kapcsolatában, csak éppen az érintettek nem tudnak róla.
S ezzel el is érkeztünk a felhasználói és az adatvédelmi szerződés kérdéséhez. Még a szenátusi meghallgatáson vágta John Kennedy republikánus szenátor Zuckerberg fejéhez, hogy a közösségi oldal felhasználói szerződése inkább védi a Facebook hátsó felét, semmint a felhasználók magánélethez való jogát – azaz adatait.
Ráadásul az egész olyan bikkfanyelven van írva, hogy az átlagember meg sem érti, így el sem olvassa. E probléma megoldásáért azonban már tettek lépéseket. A Facebook már korábban közölte, hogy az eddiginél könnyebben értelmezhető nyelvezetben íródott felhasználási feltételeket és adatkezelési szabályzatot vezet be annak érdekében, hogy a felhasználói könnyebben megértsék, a közösségi hálózat miként használja fel adataikat szolgáltatásaiban.
A megújult szabályzatból egyértelműen kiderül majd, hogy milyen adatokat kezel a Facebook olyan új szolgáltatások használata esetén, amelyek az előző szabályzat kiadásakor még nem léteztek. Emellett a felhasználók a mobil eszközökről gyűjtött adatok köréről és módjáról is tájékozódhatnak. A Facebook az applikációk ellenőrzésére is felkéri felhasználóit.
Bár az alkalmazások jogosítványainak visszavonására a Facebook adatvédelmi beállításai között bármikor lehetőség van, az oldal a felhasználók hírfolyamában megjelenít majd egy olyan figyelmeztetést, amelynek linkjére kattintva egyszerűen áttekinthető, hogy milyen alkalmazások férnek hozzá a közösségi hálózaton tárolt adatokhoz. A felületen keresztül lehetőségük nyílik arra, hogy megvonják az adataikhoz való hozzáférést azoktól az alkalmazásoktól, amelyeket nem kívánnak többé használni.
Hamis a profil
A Facebook-botrány egyik lényeges eleme volt a hamis profilok megléte. Mark Zuckerberg nyilatkozataiból is kiderült, hogy tízezrével kapcsoltak le olyan hamis oldalakat és hamis fiókokat, amelyek felhasználókról, azok szokásairól, megosztásairól és egyéb információiról szerzik be az adatokat. Ezekkel az adatokkal azután vissza is tudnak élni, például internetes csalásokra használják őket, de az adott személyek számára befolyásoló tartalmakat is el tudnak célzottan juttatni, például választás előtt.
A nemzetközi sajtóban az is elterjedt, hogy a Facebook kereső funkcióját használták adatgyűjtésre. Keleti Arthur, az Önkéntes Kibervédelmi Összefogás (Kibev) alapító elnöke szerint azonban a keresőt nem lehet egyszerűen erre használni. A közösségi média már évekkel ezelőtt megszüntette a bizonyos paraméterek szerinti keresést. A hamis oldalak sokkal inkább a felhasználók bejelölésével és a velük való kapcsolatok kihasználásával működnek.
Izgalmas kérdés az is, hogy valójában kihez tartoznak a Facebook által gyűjtött adatok: az oldalhoz, a felhasználóhoz vagy a hirdetőhöz? Zuckerberg többször hangsúlyozta, hogy nézetük szerint az adat a felhasználóé, hiszen bármikor letörölheti magát, továbbá beállíthatja, hogy ki férjen hozzá az adatához, illetve bármikor letöltheti, hogy a Facebook mit tárol róla és magukat az adatokat is. Amikor pedig regisztrál az oldalra, akkor elfogadja, hogy a Facebook az adatát felhasználva hirdetéseket közvetíthet a számára, de ez nem jár adatmegosztással.
Bízzunk továbbra is?
Keleti Arthur úgy véli, hogy a Facebookban továbbra is meg lehet bízni, illetve éppen annyira, mint eddig.
– Az adatokat eddig is odaadtuk, aláírtuk és beleegyeztünk abba, hogy az adatainkat kezeljék és pénzt csináljanak belőle. A kérdés csak az, hogy min szeretnénk változtatni mi, felhasználók. Érezzük-e magunkban az erőt, hogy megmondjuk a Facebooknak, hogy mit tegyen. Vagy akarunk-e esetleg fizetni a szolgáltatásért, amelyről Zuckerberg úgy nyilatkozott, hogy fontolóra vették a reklámmentes fizetős szolgáltatás bevezetését.
Fontos gazdasági elem
Mark Zuckerberg meghallgatása nyomán többször is felmerült a kérdés: nem nőtt-e túl nagyra ahhoz a Facebook, hogy szabályozni lehessen? S kell-e egyáltalán? Nem szabad elfelejteni, hogy az amerikai gazdaság fontos eleméről van szó, amely – együtt a Google-lal és néhány más internetes céggel – az online hirdetési piac hetven százalékát birtokolja, valamint 2,2 milliárd felhasználó adatait kezeli, ami Amerikának kifejezetten előnyös gazdasági és hatalmi pozíciót jelent – mutat rá Keleti Arthur. A Facebook törvényi megregulázása lehet, hogy nem lenne előnyös, mert ez bebetonozhatja a cégóriást, és ezzel erősebb pozíciót biztosítana neki a mostaninál, ez pedig az „új Facebookokat” elnyomná. Az biztos viszont, hogy az európai uniós adatvédelmi törvényhez hasonló rendeletet az Egyesült Államokban is kell hozni a felhasználók védelmében. Ahogy a Kibev elnöke mondja: „A folytatás bizonytalan, de meg lennék lepve, ha ez az eset a Facebook széteséséhez vezetne. Túl sok forog itt kockán ehhez.”