Kim és Mun külön-külön érkezett az Észak-Korea legmagasabb pontjának számító Pektu-hegy lábához csütörtök reggel, majd közösen tették meg a csúcsig hátralevő utat. A két politikus a hegytetőn található krátertónál is sétált egyet.
A Pektu-hegy jelentőségét az adja a koreai kultúrában, hogy a monda szerint itt jött világra Tangun, az első koreai királyság megalapítója az időszámítás előtti 24. században. A tűzhányó ezért a kommunista diktatúra ideológiájába is beépült. A hivatalos észak-koreai változat szerint például itt született az ország előző vezetője, Kim Dzsong Il is, bár a fennmaradt hivatalos dokumentumok szerint valójában a Szovjetunióban jött világra. A hegynek így szerep jut a Kim-dinasztia uralmának legitimálásában, amelynek tagjai azt állítják, hogy a Pektu-vérvonal örökösei. Az észak-koreai címeren is megjelenő vulkánt az állami propaganda előszeretettel használja jelképként, illetve számtalan különféle létesítményt neveztek el róla.
A vulkánhoz tett kirándulást hosszas tárgyalások és átfogó megállapodások előzték meg, amelyeket a két Korea vezetői a béke irányába tett jelentős lépésként értékeltek.
Ugyanakkor Észak-Korea nukleáris és rakétaprogramjának kérdésében nem történt valódi áttörés: Kim leszögezte, hogy csak akkor szereli le véglegesen a jongbjoni atomlétesítményt és a Szohe rakétakísérleti telepet, ha az Egyesült Államok is teljesíti a szingapúri amerikai-észak-koreai megállapodásban foglaltakat.
Washington azt várja Phenjantól, hogy készítsen listát az észak-koreai nukleáris létesítményekről, vázolja fel bezárásuk menetrendjét, és tegye lehetővé, hogy nemzetközi ellenőrök felügyeljék a folyamatot. Egyelőre nem tudni, hogy Donald Trump amerikai elnök kész lesz-e a Korea-közi csúcstalálkozót követően folytatni a párbeszédet Kimmel. Trump szerdán nagyon jó hírként és jelentős előrelépésként értékelte a tárgyalásokat, de azt nem mondta el, hogy hajlandó-e további lépéseket tenni az észak-koreai atommentesítést bátorítandó.
Azonban tovább javulhat a két Korea viszonya, miután a felek szerdán megállapodtak abban, hogy „eltávolítanak minden olyan veszélyt, amely háborúhoz vezetne a félszigeten”. A dél-koreai elnök hangsúlyozta: a teljes atomfegyver-mentesítés a már nem is olyan távoli jövőben megvalósulhat. Mun szerint megállapodás született egy közös katonai bizottság létrehozásáról is, amelynek feladata lesz felmérni a feszültségcsökkentés lehetőségeit, s fenntartani a kommunikációt az esetlegesen felmerülő válságok feloldása érdekében.
A csúcsot lezáró közös nyilatkozatban a két Korea bejelentette: tengeri és szárazföldi határaik mentén ütközőzónákat hoznak létre, hogy elejét vegyék a véletlen katonai összetűzéseknek. Emellett vállalták a keszongi ipari park újranyitását, illetve a Gyémánt-hegységben lévő idegenforgalmi beruházás folytatását. A keszongi ipari parkot 2004-ben nyitották meg, 124 dél-koreai vállalat több mint 124 ezer embert alkalmazott ott. A parkot azután zárták be, hogy Észak-Korea 2016-ben föld alatti atomkísérletet hajtott végre, és saját állítása szerint hordozórakétával műholdat állított Föld körüli pályára. A nyilatkozat azt is rögzítette, hogy a felek közösen fognak azon fáradozni, hogy elnyerhessék a 2032-es nyári olimpia közös megrendezésének jogát.
Mun csütörtökön hazautazott Dél-Koreába, de lehet, hogy Kim hamarosan felkeresi, miután jelezte: még az idén szeretne Szöulba látogatni. Ez lenne az első alkalom 1945 óta, hogy az észak-koreai rezsim vezetője a dél-koreai fővárosába látogat.