Kolumbia második legnagyobb lázadócsoportja azt reméli, hogy hasonló megállapodást érhet el, mint amilyet az ország legnagyobb gerillaszervezetének, a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőknek (FARC) sikerült kialkudnia tavaly – négyévi nehéz tárgyalásokat követően -, s amelynek értelmében a FARC politikai párttá alakulhat, ha gerillái leteszik a fegyvert.
A mintegy kétezer fegyveressel rendelkező, az Egyesült Államok és az Európai Unió által is terrorszervezetnek tartott ELN adót szedett, olaj- és áramtermelő létesítményeket robbantott fel, és emberek százait rabolta el az elmúlt 52 évben, hogy finanszírozni tudja háborúját és nyomást gyakoroljon a kormányra.
A szomszédos Ecuador által befogadott tárgyalások november óta halasztódtak, arra várva, hogy az ELN, a kormány előfeltételét teljesítve, szabadon engedje a tavaly márciusban elrabolt Odín Sánchez Montes de Oca volt kongresszusi képviselőt.
Pablo Beltran, a gerillaszerevezet főtárgyalója a találkozó Quitó melletti helyszínén kijelentette, hogy megpróbálnak politikai megoldást találni a konfliktus lezárására. Bár a tárgyalások a FARC-szal kötött alkutól függetlenül zajlanak, a felek hasonló témákat igyekeznek majd tisztázni, így a lázadók politikai életbe való integrálásának feltételeit, valamint a lefegyverzésüket és a konfliktus áldozatainak kárpótlását érintő kérdéseket. A kormány tárgyalásvezetője, Juan Camillo Restrepo azt ígérte, hogy tartani fogják magukat az előzetes menetrendhez, és igyekeznek a lehető leghamarabb megállapodásra jutni.
„Új nemzedékek, a konfliktus áldozatai és az egész világ azt várja tőlünk, hogy legyünk bölcsek és elég nagyok ahhoz, hogy véget vessünk ennek az értelmetlen háborúnak” – hangoztatta Restrepo.
A bogotái kormány és a FARC tavaly év végén írta alá átdolgozott békemegállapodását, miután kudarcot vallott az eredeti megállapodás megerősítésére tartott népszavazás. Juan Manuel Santos elnököt, aki 2016-ban Nobel-békedíjat kapott a polgárháború lezárása érdekében tett erőfeszítéseiért, hevesen támadta az ellenzék, amiért a FARC-szal kötött megállapodásban szerintük túlságosan sok engedményt tett a lázadóknak.
Az 1959-es kubai forradalom által inspirált, egykor katolikus papok által alapított ELN vezetése 2014 óta többször is belekezdett a béketárgyalásokba, majd újra és újra kihátrált azokból.
A kolumbiai polgárháborúban mintegy 260 ezren vesztették életüket, 60 ezren tűntek el és 6,9 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat. A két nagy lázadó csoporttal való kiegyezés aligha vetett véget teljesen a fegyveres erőszaknak, mivel az országban dúl a drogcsempészet is. A békekötés azonban gazdasági fejlődést hozhat a konfliktus miatt egykor megközelíthetetlen országrészeknek, és lehetőséget teremthet arra, hogy nagyobb erőket összpontosítsanak a bűnbandák elleni harcra.