Az idei hírek jelentékeny része arról szólt, hogy milyen sok ember vesztette életét a hőhullámok miatt. Pakisztánban a negyvenfokos hőség legalább hatvanöt ember halálát okozta májusban. Július elején a kelet-kanadai Québec tartományban a hőhullám halálos áldozatainak száma elérte az 54-et, pedig az európaiak számára nem tűnik túlzottan magasnak az ott mért 34 Celsius-fok.
Csakhogy ez a hőmérséklet csaknem tíz fokkal volt magasabb a kanadai régióra jellemző átlagnál. Japánban több mint negyven ember halt meg, és ezrek kerültek kórházba a júliusi forróság miatt. Oszakában heteken át 35 fok körül volt a hőmérséklet, Tokió belvárosában is 39-40 fokot mértek. Augusztus első napjaiban Spanyolországban hat ember halálát okozta a hőhullám.
A világ különböző pontjain rengetegen szenvednek a hőségtől, és egyre több embert sújt majd a jelenség, hiszen a bolygó melegedése megállíthatatlannak tűnik. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete szerint a klímaváltozáshoz köthető hőstressz valószínűleg évente mintegy 38 ezer ember halálát okozza majd 2030 és 2050 között.
A hőstressz nemcsak az idősekre és a betegekre jelent veszélyt. Az emberek jelentős része a megszokottnál ingerültebb a nagy melegben, a felfokozott idegállapot pedig olyan döntésekhez vezethet – például öngyilkossághoz –, amelyeket normál körülmények között talán nem tennének meg. Amerikai, chilei és kanadai kutatók az 1960-as évekig visszatekintve vetették össze az öngyilkossági adatokat az adott időszak hőmérsékleti adataival. Tapasztalataik szerint hőhullámok idején jóval több ember vet véget önkezével az életének, mint a szervezetet kevésbé megterhelő körülmények között.
Olyan döntéseket hozhatunk, amelyeket normál körülmények között nem
Fotó: MTI/EPA/Salas
„A magasabb hőmérséklet nyilvánvalóan nem az egyetlen faktor, de nagyon fontos öngyilkossági kockázati tényező. Ezért alapvető annak megértése, hogy mi várható, ha a hőmérséklet tovább nő” – idézte Marshall Burke-öt, a Stanford Egyetem közgazdászát a Reuters hírügynökség. A Nature Climate Change című szaklapban publikált elemzés szerint a havi átlaghőmérséklet egy Celsius-fokos növekedése az Egyesült Államokban az öngyilkossági ráta 0,7 százalékos, míg Mexikóban 2,1 százalékos emelkedéséhez vezetett
A kutatók félmilliárd Twitter-bejegyzés nyelvhasználatának elemzéséből azt is kimutatták, hogy a depressziós hangvétel egyértelműen gyakoribbá válik a forró napokon. A tanulmány írói arra a következtetésre jutottak, hogy ha nem sikerül megállítani a globális felmelegedést – márpedig a természeti folyamatok arra utalnak, hogy nem erre halad a világ –, akkor az előbb említett két országban 2050-re 21 ezerrel nő az öngyilkosságok száma.
Foglalkozni kell a jelenséggel, hiszen az Egyesült Államokban 2016-ban csaknem 45 ezer ember vetett véget önkezével az életének, ezzel az öngyilkosság bekerült az első három (a másik kettő az Alzheimer-kór és a kábítószer-túladagolás) halálok közé. Ha a jósolt 21 ezer esetnek csak a fele esik az Egyesült Államokra, akkor is majdnem 25 százalékos lesz a növekedés. „Amikor klímaváltozásról beszélünk, hajlamosak vagyunk arra gondolni, hogy ez valami elvont dolog, de a melegedő klíma hatására bekövetkező sok ezer öngyilkosság az érintett családoknak nagyon is testközeli, súlyos csapás” – mondta Marshall Burke.
Üvegházzá válik a bolygónk
Fennáll a kockázata annak, hogy a Föld tartósan és visszafordíthatatlanul üvegházzá válik, még akkor is, ha a szén-dioxid-kibocsátást sikerül a párizsi klímaegyezményben megfogalmazott korlátok (1,5-2 Celsius-fokos felmelegedés) között tartani – figyelmeztetett egy nemzetközi kutatócsoport új tanulmányában, amelyet az MTI idézett. Ha az „üvegház Föld” klíma hosszú távon rögzül, globálisan 4-5 Celsius-fokkal lesz magasabb az átlaghőmérséklet az iparosodás előtti időszakhoz képest, a tengerszint 10–60 méterrel lesz magasabb, mint napjainkban – olvasható a tanulmányban, amelynek szerzői szerint jelentősen fel kell gyorsítani az átmenetet egy emissziómentes világgazdaság felé. „Az üvegházhatású gázok ember okozta kibocsátása a Földön uralkodó hőmérséklet nem egyedüli meghatározója. Tanulmányunk azt vetíti előre, hogy az ember előidézte 2 Celsius-fokos globális felmelegedés hatással van a Föld más rendszereire is, ami további felmelegedést generál, még akkor is, ha leállítjuk az üvegházhatású gázok kibocsátását” – mondta Will Steffent, az Ausztrál Nemzeti Egyetem és a Stockholmi Egyetem kutatója. Jelenleg a globális átlaghőmérséklet egy Celsius-fokkal magasabb az iparosodás előtti időszakhoz képest, és 0,17 Celsius-fokkal növekszik évtizedenként. A kutatók szerint a bolygónkon lakhatatlanná válhatnak helyek, ha az „üvegház Föld” valósággá válik.
