A kormány szándékai szerint a kis- és középvállalatoknak kedvez az új francia munkajogi reform, amelynek részleteit tegnap ismertette Édouard Philippe miniszterelnök és Muriel Pénicaud munkaügyi miniszter.
A munkaerőpiac rugalmasabbá tételét célzó reform – amelynek legfőbb intézkedései a végkielégítések maximálása és a vállalatokon belül a szakszervezeteket megkerülő, közvetlen egyeztetések bevezetése – Emmanuel Macron elnök egyik legfőbb választási ígérete volt a több mint egy évtizede 10 százalékon stagnáló munkanélküliség csökkentésére.
Sigmar Gabriel német külügyminiszter lenyűgözőnek nevezte a reform tervezetét; ennek háttere, hogy a szeptemberi Bundestag-választások után Berlin és Párizs együtt akar új lendületet adni az EU gazdaságának.
A francia nemzetgyűlés pár hete szavazta meg azt a törvényt, amelynek alapján a kormány rendeleti úton, parlamenti vita nélkül módosíthatja a munka törvénykönyvét. A kormány június eleje óta egyeztetett a szakszervezetekkel és a munkáltatói szervezetekkel a reform részleteiről, amelyeket öt rendelet formájában szeptemberben fogad majd el a kabinet.
A reform elsősorban a vállalatokon belüli szociális párbeszédet és a munkavállalói képviselet szervezettségét illetően módosítja a mintegy 3000 oldalas törvénykönyvet.
Nagyban a szociális partnerek – munkaadók és munkavállalók – reakcióján múlhat Macron elnökségének megítélése, miután az államfő a munkajog után a munkanélküli-segély, a továbbképzések, valamint a nyugdíjak rendszerét is szeretné átalakítani.
A legradikálisabb szakszervezet, a CGT nem is várta meg a rendeletek ismertetését, már nyár elején tüntetést hirdetett szeptember 12-re, a radikális baloldali Lázadó Franciaország és a Kommunista Párt pedig szeptember 23-án tervez tiltakozó nagygyűlést. Francois Asselin, a kis- és középvállalatok konföderációjának elnöke ugyanakkor kifejezetten pragmatikusnak nevezte a tervezett intézkedéseket. A húsz főnél kevesebbet foglalkoztató cégeknél a munkáltató ezentúl a dolgozókkal közvetlenül is tárgyalhat, nem kizárólag szakszervezeti küldöttel.
A kormány a végkielégítések rendszerén is változtat; a munkáltatók szerint a kkv-k esetében ez az egyik legfőbb akadálya új munkahelyek teremtésének. Elbocsátáskor a jelenlegi két évről egyre csökken a fellebbezési lehetőség. Formai hibákért a munkáltató ezentúl csak egyhavi fizetésnek megfelelő kártérítésre kötelezhető a korábbi három helyett, de nem ítélhető el abban az esetben, ha a munkaügyi bíróság a tartalmi kérdést illetően neki ad igazat.