Kizárta a Moldovai Köztársaság és Románia egyesülését Pavel Filip, a chisinaui kormány vezetője. A miniszterelnök a The Guardian című brit napilapnak adott interjújában leszögezte: Moldova egy szuverén, Romániától független állam.
– Túl sokat beszéltek mostanában az újraegyesítésről, az identitásról és a nyelvről, én inkább az ország fejlődését érintő konkrét kérdésekkel szeretnék jelenleg foglalkozni – hangsúlyozta Filip, hozzátéve: az érzelmi vonatkozású ügyeket jobb időkre kell hagyni.
Az utóbbi időben egyre hangosabban nyilvánultak meg a két ország egyesülését szorgalmazók. Március végén több tízezren emlékeztek meg Chisinauban Besszarábia (a mai Moldovai Köztársasággal nagyrészt azonos terület) és Románia száz évvel ezelőtti egyesüléséről, s a résztvevők egyfajta menetrendet fogadtak el az újabb unióról. A centenáriumi évforduló kapcsán a román parlament is ünnepi ülést tartott, ahol a képviselők arról fogadtak el nyilatkozatot, hogy támogatják azon moldovai állampolgárok akaratát, akik szeretnék a két ország újraegyesítését. Ez utóbbiak azonban kisebbségben vannak. Friss felmérések szerint a moldovaiak csupán huszonegy százaléka szavazna a Romániával való egyesülésre, a románok részéről ugyanez az arány mindössze huszonhét százalékos.
Az esetleges egyesülést bonyolítaná, hogy a Moldovai Köztársaság területén van egy Oroszország által katonailag is ellenőrzött szeparatista entitás, a többségében orosz ajkúak által lakott Transznisztria. Az Európai Unió és a NATO közismerten hallani sem akar újabb területi vitákról tagállamai körében, márpedig az egyesüléssel Románia megörökölné a transznisztriai befagyott konfliktust.
Moldovában egy szintén moszkvai befolyás alatt álló területi autonómia is működik, a gagaúzoké.
Egyesülés esetén Gagaúzia a székely önrendelkezési törekvéseket erősítené, ami nem érdeke Bukarestnek.
