Kijelentették: az 1993-ban elfogadott amnesztiatörvény alkotmányellenes. Az emberi jogi szervezetek ezért kezdeményezték az El Mozote-i mészárlás kapcsán a vizsgálat újraindítását, amire most a bíróság rábólintott.
Harmincöt évvel ezelőtt, 1981 decemberében a baloldali lázadók után kutató hadsereg, az Atlacatl-zászlóalj betört a Honduras közelében fekvő kis faluba. A történet szerint a lakosságot egy katona úgy tájékoztatta, hogy biztonságosabb a faluban maradni, mint a hegyekbe menekülni. A környéken volt ugyanis akkoriban az ellenálló Farabundo Martí Nemzeti Felszabadítási Front (FMLN) gerilla-ernyőszervezet legerősebb állása.
Az amerikai fegyverekkel felszerelt salvadori hadsereg azonban automatikusan gerillaszimpatizánsként kezelte a faluban élő parasztokat, és a településről senki nem tudott elmenekülni. A hadsereg egytől egyig lemészárolta a helyieket, mintegy nyolcszázan vesztették ott életüket. Ami El Mozotét ismertté tette, az az, hogy két amerikai újságírónak nem sokkal a vérengzés után sikerült eljutnia a helyszínre.
A The New York Times és a The Washington Post címlapon közölte képeiket, amelyek kellemetlen perceket okoztak a Reagan-kormánynak, az Egyesült Államok ugyanis a salvadori hadsereg legfőbb támogatójaként volt jelen a térségben. Ennek ellenére a salvadori hadseregnek újra megszavazta a szenátus az anyagi támogatást. A polgárháborút lezáró békeszerződést csak 1992-ben írták alá.
A tizenkét évig tartó polgárháborúban 75-80 ezren vesztették életüket, és 12 ezren tűntek el. A harc alapvetően a földbirtokos jobboldali elit és a szegények támogatását élvező FMLN között zajlott, de a hidegháborúban részt vevő nagyhatalmak is megjelentek a konfliktus két oldalán. A békemegállapodások aláírása után létrehoztak egy bizottságot a súlyos jogsértések kivizsgálására. A nemzetgyűlés azonban rögtön elfogadott egy amnesztiatörvényt, amely meggátolta a felelősségre vonásokat – azok csak most kezdődhetnek el. „Nemcsak néhány ilyen ügy van, hanem több száz” – fogalmazott korábban egy helyi politikai elemző.