Az elutasító eredmény megfelelt az előzetes várakozásoknak, a 349 fős törvényhozásban 200-an szavaztak Löfven kormánya ellen, és csak 116-an támogatták, jelentette az MTI. A svéd parlamentben Löfven már szeptemberben is elveszítette a személyéről tartott kötelező bizalmi szavazást, ezt követően pedig több kormányalakítási próbálkozás is zátonyra futott az utóbbi hónapokban. Löfven mellett sem Ulf Kristersson, a jobbközép blokk vezetője, sem pedig Annie Lööf, a Centrum Párt vezetője nem járt sikerrel a kormányalakításban.
Andreas Norlén svéd parlamenti elnök a pénteki szavazás után bejelentette: a pártok az új választások felé taszítják az országot, és meg kell kezdeni az erre irányuló előkészületeket. A parlament még további két alkalommal próbálkozhat szavazni egy lehetséges új kormányról, ha ezek is sikertelenek, új választásokat kell kiírni Svédországban.
A nagyon összetett problémát az okozza, hogy a hagyományosan konszenzuskereső svéd politikai palettán megjelent a radikális, határozott nemzeti programot hirdető és szokatlanul népszerű Svéd Demokraták (SD) nevű párt, amely a mandátumok mintegy húsz százalékával megkerülhetetlen erővé vált. A bal- és jobboldali pártszövetségek közül így egyik se tud többséget összekovácsolni saját maga mögé, s mivel a szövetségekből kitörni nemigen tudnak, tökéletes patthelyzet alakult ki.
A felméréseket tekintve a kilenc párt közül nyolcnak nem érdeke új választásokat kiírni, mert a jelenleginél rosszabb eredményt érnének el, két párt, a baloldali tömböt erősítő Zöldek, valamint a jobboldali szövetséghez tartozó Liberálisok pedig valószínűleg nem érnék el a négyszázalékos küszöböt, kiesve a parlamentből. Ha most járulnának urnákhoz a svédek, az eredmények szinte pontosan ugyanazok volnának, mint szeptemberben, csak az eddiginél is erősebb SD-vel (19,4 százalék várható a 17,5 százalékos szeptemberi eredményhez képest) és egy-egy taggal karcsúbb tömbökkel.
A kisebbségi kormány létrehozása azonban még mindig lehetséges, épp azért, mert minden párt igyekszik elkerülni a kizárólag költséges és felesleges időhúzásként felfogható választást – a Svéd Demokraták kivételével. Forrásaink szerint a legnagyobb esély erre a Mérsékeltek (70 mandátum) és a Kereszténydemokraták (22) koalíciójának van, amelyet a Svéd Demokraták is támogatnának kívülről, és elképzelhető, hogy a többi párt tartózkodna a szavazásnál, így találva kiutat politikai arcvesztés nélkül a patthelyzetből.
A svéd rendszerben a miniszterelnök feladata nem a többség megszerzése, hanem az ellenzék tiltakozásának elkerülése, azaz ha a nem szavazatok kerülnek többségbe, a kormány nem állhat fel, de a tartózkodás ideális megoldás mindkét fél részére. Löfven mostani próbálkozásakor a Szociáldemokraták és a Zöldek igennel szavaztak, a Baloldali Párt tartózkodott, az SD, valamint a jobboldali pártszövetség négy pártja viszont nemet mondott.
Ismeretlen vizeken
Svédországban még soha nem volt ilyen hosszú kormány nélküli időszak, s arra se volt példa, hogy a koalíciós próbálkozások eredménytelenül záruljanak. Ennek fontos alapja, hogy a Szociáldemokraták az elmúlt száz évben szinte folyamatosan hatalmon voltak, így könnyen tudták irányítani az ország politikai életét. Eddig soha nem esett még meg, hogy a parlament ne fogadta volna el a koalíciót az első próbálkozásra, így a kudarc eddig kizárólag a jogszabályokban volt leírva, élőben nem tapasztalta senki. Ezért minden pártnak és minden politikusnak ismeretlen a mostani helyzet, ahogy a Svéd Demokraták léte is, amely nem tagja egyik nagy szekértábornak sem.