Történelmi eseménynek tartja Kirill látogatását Bogdan Duca román teológus, politikai elemző, aki a Magyar Időknek nyilatkozva arra emlékeztetett, hogy orosz pátriárka eddig mindössze két alkalommal járt Bukarestben, és a mostani vizit az első a kommunizmus bukása után. Szerinte a mai találkozó azért is fontos, mert a krétai szinódust több ortodox egyház – így az orosz is – bojkottálta, a román viszont jelen volt. – Moszkva ezzel a látogatással jelzi, hogy felmelegítené az ortodoxok közötti kapcsolatokat – fogalmazott Duca.
Több bukaresti elemző ugyanakkor politikai jelleget lát Kirill vizitjében, mivel a pátriárka közismerten jó kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a román–orosz államközi kapcsolatok pedig már jó ideje mélyponton vannak. „Az csak utólag fog kiderülni, hogy a politika szintjén is következményekkel jár-e a látogatás. Egyelőre mindkét oldalon a vizit spirituális jellegét igyekeznek hangsúlyozni. De jogosan értékelhetjük úgy a pátriárka útját, mint a két ortodox egyház közös hozzájárulását a Bukarest és Moszkva közötti kapcsolatok oldásához” – hangsúlyozta a teológus, hozzátéve: ezt az igyekezetet csak üdvözölni lehet.
Az orosz egyházi vezető diplomáciai úton
Az elemző kiemelte, hogy az egyházi vezetők találkozóján megemlékeznek azokról az ortodoxokról, akiket hitük miatt meghurcoltak a kommunizmus évtizedei alatt. – Ugyanakkor annak a Justinian Marina néhai pátriárkának a munkásságát is méltatják, aki hatékony tevékenységet fejtett ki az ortodox egyházban, de közismerten együttműködött a kommunista rendszerrel – tette hozzá Bogdan Duca. Úgy véli, ez a megemlékezés éppen azt a kettősséget akarja hangsúlyozni, amely a legnagyobb romániai egyházat jellemezte a kommunizmus alatt: kompromisszumokat tett annak érdekében, hogy folytathassa a szociális és missziós tevékenységét a románok körében.
A Magyar Idők azt is megkérdezte a teológustól, mivel magyarázható az utóbbi években folyamatosan bizalmi listavezetőnek számító ortodox egyház frissen kimutatott népszerűségvesztése. Mint mondta, ez a román társadalom szekularizációs folyamatának része, amely csak egy pasztorizációs stratégiaváltással és a jelenkor realitásaihoz való igazodással állítható meg. Nyomatékosította ugyanakkor: amennyiben a Koalíció a családért szervezet alkotmánymódosító kezdeményezése sikeres lesz, az egyház visszanyerheti az elveszített bizalmat, mivel az emberek úgy éreznék, a társadalom egyik aktív szereplőjévé vált.
A román családvédő ernyőszervezet – a szükséges félmillió helyett – több mint hárommillió támogató aláírást gyűjtött össze polgári kezdeményezéséhez, amelyben azt javasolja, hogy az alkotmány egy férfi és egy nő önkéntes házasságaként határozza meg a családot, a hatályos alaptörvényben szereplő „házastársak” kifejezés helyett.
A kezdeményezést az erdélyi magyar történelmi egyházak is támogatják.
