Afganisztánt gyakran a birodalmak temetőjeként vagy a Szovjetunió Vietnamjaként emlegetik, utalva arra, hogy a közép-ázsiai országot hírhedten nehéz elfoglalni, és még nehezebb megtartani.
Az 1979. december végén kezdődött szovjet katonai intervenciót ugyanis csaknem tíz évig tartó véres háború követte, majd az Egyesült Államok is „csapdába esett” a kietlen kopár hegyvidéken: az amerikai csapatok ugyanis 2001, a NATO-szövetségesek pedig 2003 óta vannak jelen az országban, és bár Barack Obama előző amerikai elnök a 2014 végén elrendelt csapatkivonásokkal szerette volna lezártnak tekinteni az afganisztáni háborút, elemzők szerint egyértelmű, hogy a külföldi erők hátralépése után szinte pillanatok alatt újra erőre kaptak a szélsőségesek.
Az Iszlám Állam nevű terrorszervezetről szintén elmondható, hogy miközben Szíriában és Irakban szinte teljesen erejét vesztette, Afganisztánban továbbra is jelentős erőt képvisel; ez azonban még mindig elenyésző ahhoz képest, amilyen tempóban a tálib fundamentalista mozgalom erőre kapott az utóbbi időben.
Kínának márpedig semmiképp sem fogadható el egy bizonytalan afganisztáni helyzet, Peking szempontjából nézve ugyanis félő, hogy a közép-ázsiai országban mozgolódó szélsőséges erők átszivárognak a kelet-ázsiai óriás nyugati tartományába, Hszincsiangba, ahol ujgur őslakosok élnek, nem mellesleg pedig az elmúlt években számos, muszlim radikálisok által végrehajtott erőszakos cselekmény történt.
Ez is elegendő indok lenne ahhoz, hogy Kína maga gondoskodjon Afganisztán stabilitásáról, de ráadásul a közép-ázsiai ország keresztezi Hszi Csin-ping kínai államfő grandiózus projektjét, az Egy övezet, egy út kezdeményezést is.
Ennek fényében tehát egyáltalán nem meglepő a South China Morning Post című hongkongi hírportál minapi értesülése, miszerint Kína megkezdte első afganisztáni katonai kiképző támaszpontjának építését.
Az első híresztelések még arról szóltak, hogy az Afganisztánt Kínával összekötő, Tádzsikisztánnal és Pakisztánnal határos Vakhan-folyosóban létesítendő bázis elkészülése után a kínai hadsereg várhatóan majd egy zászlóaljat is vezényel a támaszpontra, ezt azonban Afganisztán pekingi nagykövetsége később tagadta.
Mint közleményükben írták, az afgán kormány nagyra becsüli a kínai segítségnyújtást, arról azonban szó sincs, hogy kínai csapatokat vezényelnének afgán földre.
A bázis létesítésének terve egyébként nem most jelent meg először a médiában: idén januárban szintén felröppent a hír egy esetleges afganisztáni székhelyű kínai támaszpont kiépítéséről, de akkor a pekingi védelmi minisztérium alaptalan híresztelésnek minősítette.
A távol-keleti nagyhatalom egyébként tavaly létesítette első külföldi támaszpontját, méghozzá Dzsibutiban, a Vörös-tenger stratégiai jelentőségű bejáratánál. Peking érvelése szerint a kelet-afrikai bázis elsősorban logisztikai célokat szolgál, ott töltik fel ugyanis az Indiai-óceánon hajózó, humanitárius és békefenntartó küldetéseket teljesítő kínai hajókat.
A hongkongi lapnak nyilatkozó források elmondása szerint bár a dzsibuti bázison több mint egy zászlóalj állomásozik, főként katonai mérnököket és építészeket vezényeltek oda, kevés harcoló egység tartózkodik a kelet-afrikai országban.
Az azonban egészen nyilvánvaló, hogy az afganisztáni bázis más szerepet hivatott betölteni, éppen Hszincsiang miatt.