– Van a fővárosunk és van a lenyűgöző városunk, így nevezik maguk között a kínaiak Pekinget és Sanghajt – meséli kínai vendéglátónk, az Economic Daily című gazdasági napilap egyik vezető szerkesztője. Ha Budapest egy európai középhatalom fővárosára emlékeztet bennünket, akkor Peking és Sanghaj egy valóságos birodalom központjainak tűnhetnek az oda látogatók számára – előbbi a politikai és adminisztrációs központ, utóbbi a gazdasági motor szerepét tölti be.
Pekingben a széles sugárutak, a szovjet építészetet idéző grandiózus állami épületek, a katonás rend, Sanghajban a felhőkarcolók tengere és a nyugati típusú plázák, illetve áruházak hívják fel a figyelmet arra, hogy nem egy feltörekvő, fejlődő, lesajnált országgal van dolgunk, hanem egy politikai-gazdasági nagyhatalom szívében járunk. Európai, de kiváltképp magyar léptékkel mérve itt minden óriási és végtelen. Pekingben 22, Sanghajban 24 millióan élnek, a két metropoliszt egy óránként 350 kilométeres sebességgel száguldó, naponta több tucatszor közlekedő expresszvonat köti össze, ahogyan Kína keleti felének legtöbb nagyvárosát is.
A feltörekvés és a sebesség iránti vágy a gazdaságban is érezteti hatását, amelyben a kínaiak láthatólag tökéletesen ötvözték a kommunizmust és a kapitalizmust: a központi utasítással megszabott ötéves terveket nemzetközileg terjeszkedő, sok esetben magánkézben lévő óriásvállalatok segédletével hajtják végre. Az 1978-ban meghirdetett reformoknak köszönhetően mára a világ második legnagyobb gazdaságává fejlődött Kína, ám az utóbbi évek növekedésének lassuló üteme miatt Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai elnök nagyobb hangsúlyt kíván fektetni az exportorientált gazdasági szerkezet átalakítására és a belső kereslet növelésére.
Ezt a célt, a kínai piac tágabbra nyitását szolgálja a Sanghajban ma kezdődő, első alkalommal megrendezésre kerülő Kínai Nemzetközi Import Expó több mint 130 ország és térség, illetve háromezer cég részvételével. Az expó egyfajta válaszként is szolgál az Egyesült Államoknak, amelynek elnöke, Donald Trump tisztességtelen versennyel, árudömpinggel, üzleti titkok megsértésével, de még az amerikai választásokba való beavatkozással is megvádolta Pekinget.
Az Egyesült Államok ennek megfelelően nem is küld delegációt az expóra, ám ez nem gátolta meg az olyan amerikai óriásvállalatok részvételét, mint a Facebook vagy a Google. Két olyan vállalatról van szó, amelyek be vannak tiltva a távol-keleti országban, sajtójelentések szerint azonban mindkét cég hajlandó a jövőben közösségi oldalait, illetve internetes keresőszolgáltatásait cenzúrázva elindítani a világ legnépesebb országában.
Nem szalasztja el a kínai piacban rejlő lehetőségek kiaknázását Magyarország sem, amely Németország és Nagy-Britannia mellett a harmadik európai díszvendége a sanghaji expónak. A magyar delegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezeti. – Magyarországnak továbbra is gazdasági és stratégiai érdeke, hogy Kína első számú gazdasági, kereskedelmi és befektetési partnere maradjon a közép-európai térségben – válaszolta lapunk megkeresésére a Külgazdasági és Külügyminisztérium. Emlékeztettek: a Kínába irányuló export tavaly rekordot döntött, a kivitel értéke meghaladta a 2,7 milliárd dollárt, emellett a teljes külkereskedelmi forgalom 2017-ben átlépte a 7,95 milliárd dollárt, amely 11,86 százalékos növekedést jelentett 2016-hoz viszonyítva.
Orbán Viktor vezeti a sanghaji expóra látogató delegációt, ahol hazánk az egyik díszvendég
Fotó: MTI/Hszinhua
Magyarország időben felismerte, hogy a kínai piac óriási lehetőséget biztosít a jó minőségű magyar termékeknek és szolgáltatásoknak – nyilatkozta tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Sanghajban a közmédiának, miután magyar kereskedelmi központot nyitott a városban. A tárcavezető szerint a kínai piaci lehetőségekért állandó harc zajlik, ezért döntöttek úgy, hogy Kína gazdasági fővárosában kereskedelmi központot nyitnak, amely több mint 1700 négyzetméteren ad lehetőséget magyar termékek bemutatkozására. Jelezte: Kína hat további nagy, egyenként tízmilliónál is több lakosú városában szintén nyitnak hasonló képviseletet, így az ország hét legfontosabb gazdasági gócpontjában lesz kereskedelmi központ. Szijjártó azt is közölte: küszöbönáll egy megállapodás a világ egyik legnagyobb kínai autóipari beszállító vállalatával. Jelentős, több mint 110 millió dolláros kelet-magyarországi beruházásról van szó, amely a vállalat első Kínán kívüli gyártási központja lesz. A részleteket és a vállalat nevét hamarosan nyilvánosságra hozzák.
Tóth Gábor, az Európa Kapuja V4–Kína Egyesület elnöke szerint a megerősödött politikai kapcsolatok, illetve a magyar kormány keleti nyitás politikája vezetett el ahhoz, hogy Kína stratégiai partnere lett Magyarország.
– Ez Kína rendszerében a legmagasabb kategória, azt jelenti, hogy hosszú távú gazdasági stratégiai kapcsolatra törekednek velünk, ami nagy dolog, ha azt vesszük figyelembe, hogy egy tízmilliós ország vagyunk – mondta lapunknak a szakértő. A keleti nyitás politikájának eredményessége a Magyarországon jelen lévő kínai befektetők számában is mérhető.
A pekingi magyar nagykövetség emlékeztet arra, hogy Budapesten nyitotta meg a Bank of China, Kína egyik legnagyobb kereskedelmi bankja közép- és kelet-európai regionális központját, de említhető a Huawei infokommunikációs nagyvállalat is, amely a termékeivel egész Európát ellátó összeszerelő központot, illetve logisztikai központot üzemeltet hazánkban.
