Kínai kormánykörökből kiszivárgott információk szerint az államtanács felmérést készít arról, hogy mi a véleményük az embereknek a születésszabályozás teljes körű eltörléséről, illetve ennek országos szintű törvénybe iktatásáról.
Peking egyértelmű szándéka a szigor feloldásával, hogy megállítsa a kínai népesség elöregedésének ütemét, valamint javítson a munkaerőpiac romló helyzetén.
A Bloomberg meg nem nevezett informátoraitól úgy tudja, a szülők már ez év negyedik negyedétől vagy 2019 elejétől szabadon dönthetnek gyermekeik számáról. Csen Csien (Chen Jian), az országos családtervezési bizottság egykori főosztályvezetője szerint Kína már elkésett a születésszabályozás eltörlésével, mivel ennek kevés hatása lesz a születések csökkenő tendenciájára, de jobb későn, mint soha.
Amíg csak egy gyermek vállalása volt engedélyezett, generációkat kényszerítettek arra, hogy a „többletgyermek” miatt pénzbüntetést fizessenek, abortuszra menjenek vagy titokban neveljék fel sarjukat. Csak 2015-re kezdett körvonalazódni, hogy ha fenntartják az egykepolitikát, hamar elöregszik a munkaképes lakosság. Az enyhülés első jeleként ekkor engedélyezték a második gyermek vállalását.
A gyermekpolitika-váltás más szakértők szerint sem dobja meg a születések számát, sőt további drámai esésre lehet számítani, mivel meredeken csökken a termékeny nők száma és a szülési hajlandóság. A pekingi kormány lépése azonban a kínai vezetés növekvő aggodalmát tükrözi, miszerint hatékonyabb akcióra van szükség három évvel azután, hogy véget vetettek az egykézésnek.
Hétgyermekes család legifjabb tagjai Jinhuában: mára ritkaság a népes família
Fotó: Reuters
A kínai statisztikai hivatal adatai szerint tavaly 3,5 százalékkal, 17,2 millióra esett a születések száma. A kínai társadalom öregedése messzemenő következményekkel jár – ellentétben Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai államfő törekvéseivel a gazdaságfejlesztés, a nyugdíjak és az egészségügyi ellátás területén.
A kormány tavalyi becslése szerint 2030-ra Kína lakosságának mintegy negyede idősebb lesz hatvan évesnél, míg ez az arány 2010-ben még 13 százalék volt. Mindez aláhúzza, hogy a fiatal kínai generáció már a kétgyermek-politika bevezetésekor sem mutatott nagy hajlandóságot még egy gyermek vállalására.
Miközben a gyermekvállalás egy gyermekre korlátozása korábban nem látott gazdasági fellendüléshez járult hozzá a reformer vezető, Teng Hsziao-ping (Deng Xiaoping) országlása idején (1976–1989), a nemek egyensúlyában súlyos aránytalanságokat idézett elő.
A hagyományos kínai családfelfogás szerint ugyanis a fiú értékesebb a lánynál, így sok, leánymagzattal várandós anya választotta az abortuszt. Kínában emiatt minden 100 nőre 106 férfi jut, míg a világátlag 100/102. Ez addig így is marad, amíg az egy gyermekre berendezkedett családokat elriasztják a több gyermek vállalásától a megsokszorozódó nevelési költségek.
