Londonban és Brüsszelben hétfőn egy időben tartottak sajtótájékoztatót a brit kilépésről, ám az elhangzottak tartalma nem is lehetett volna különbözőbb. Theresa May miniszterelnök szóvivője bejelentette, hogy a január közepén a brit parlament alsóházában nagy többséggel leszavazott brexitalkun valószínűleg rövid időn belül változtatni kell, így a brit kormány az Európai Uniótól is kompromisszumkészséget vár.
Az Európai Bizottság szóvivője közben nyomatékosította: az unió nem hajlandó módosítani a szervezet egységes álláspontját tükröző, egyébként Theresa May által is elfogadott megállapodást. – Ezen a ponton csak annyit mondhatok, hogy figyelemmel kísérjük a holnapi alsóházi szavazást. Ezt követően pedig megvárjuk, hogy a londoni kormány tájékoztasson a következő lépésekről – fogalmazott Margarítisz Szkínász.
A brit sajtóban csak szuperkeddként emlegetett, maratoni szavazássorozat valóban kulcsfontosságú a brexit szempontjából. A May-megállapodáshoz ugyanis nem kevesebb mint 19 módosító indítványt nyújtottak be, így csak ma késő este válik egyértelművé, hogy a parlamenti képviselők mit is szeretnének a végleges kilépési alkuban látni. Erről a Financial Times információi szerint az alsóház február második felében szavazhat, azután, hogy a kormányfő (ideális esetben) biztosítékokat szerez Brüsszeltől, de még azelőtt, hogy az Európai Parlament elé kerülne a tervezet.
A szavazásra bocsátandó talán legfontosabb, a munkáspárti Yvette Cooper nevével fémjelzett indítvány szerint amennyiben a miniszterelnök február végéig nem tudja elfogadtatni az alkut, a megállapodás nélküli brexit elkerülése érdekében kilenc hónappal kellene megtoldani a kilépés eredeti – március 29-i – dátumát. A sajtó szerint a tervet megannyi kormánypárti képviselő is támogatja, így nagy az esély annak elfogadására.
Szintén nagy a visszhangja Graham Brady, a Konzervatív Párt befolyásos politikusa javaslatának, miszerint az – alku elfogadásának legkomolyabb akadályát jelentő – ír tartalék megoldást alternatív, az Ír-sziget átjárhatóságát biztosító javaslatokkal váltsák fel. A The Guardian napilap arról írt: lehetséges, hogy a londoni kormány is beáll majd a Brady-javaslat mögé, így biztosítva, hogy Theresa May a tartalék megoldás megváltoztatását célzó, erős mandátummal térhessen vissza a brüsszeli tárgyalóasztalhoz. A képbe belerondít, hogy Írország (az egész unió nevében) már számos alkalommal leszögezte, hogy nem hajlandók módosítani a mechanizmuson.
A londoni kormány szóvivője tegnap mindenesetre nem tudta megerősíteni a Brady-terv felkarolásáról szóló sajtóértesülést, egyúttal kijelentette, hogy John Bercow, az alsóház elnöke amúgy is csak ma választja ki a szavazásra bocsátandó beterjesztéseket. A helyzet összetettségét kitűnően szemlélteti, hogy a The Times napilap politikai szakértője egy olyan forgatókönyvet vázolt, amelynek értelmében egyik módosító indítvány sem kapja majd meg a szükséges számú szavazatot az alsóházban. – És akkor mi történik: May üres kézzel megy vissza Brüsszelbe? – tette fel a kérdést.